Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
VII. A magyar irodalom változása a párizsi tartózkodás idején
Anna, a következő számban Szegi Pál, majd az utolsóban Illyés Gyula és József Attila verseit. A kritikák pedig igyekeznek önállóan állást foglalni. így Németh Andor az 1927. év két regénye: az Édes Anna és Hatvány Lajos könyve, a Zsiga a családban ügyében. József Attila talán még Pestről, talán Párizsból ismerhette a szerkesztőt. Szívélyes viszonyuk, mint azt a Rubinnak dedikált kötetek bizonyítják,21 utóbb is fennmaradt. József Attila azonban jól látta a lap ingatag voltát, s vele együtt az oktobrizmus feltámasztása kísérletének erőtlenségét. Néhány szám után — ebben is igaza volt József Attilának — A Láthatár ki is múlt.22 A kommunista 100%-Ъап a szerkesztő, Tamás Aladár vonja le a tanulságot: Rubin László „polgári szocializmus”-át egyazon forrásvidékből látja valónak, mint Vass József miniszter ,,szolidarizmus”-át. „Rubin Lászlóék éppúgy, mint Jászi Oszkárék, akik a tényeket frázisokkal akarják helyettesíteni és a két nagy osztály tényét citoyen és közpolgárszerú szójátékokkal akarják eltüntetni, nem voltak és nem lesznek alkalmasak, hogy a magyar polgárságot visszarántsák a fasizmus irányából és odavonják a proletár szocializmus oldalára, amely mint a kapitalizmus igazi ellensége, egyedül bír mindenkit — tehát a kispolgárokat is — megvédeni a kapitalizmussal szemben.”23 József Attila párizsi soraival hangzik egybe ez az ítélet, tükrözve egyúttal persze fiatalos türelmetlenséget, szektás bizalmatlanságot, merevséget is. De ma is úgy látjuk, hogy A Láthatár programja — és általában a polgári liberális és radikális csoportoké — tele volt illuzionisztikus elemekkel, és eleve egy kisebb csoport elszigetelt ügye maradt. 21 M. Pásztor [129] 317 — 318. — Menczer Béla úgy nyilatkozott (Fodor [278] 33.), hogy ő mutatta be őket egymásnak, Párizsban. 22 A folyóirat szerkesztő maga parentálta el. Rubin [407] „Esztendővel ezelőtt A Láthatárt a polgárság baloldalának alapítottuk . . .” kezdi, s kifejti, hogy Európában egy „harmadik” osztály alakult ki, a kispolgár, a közpolgár. Ezt szerették volna Magyarországon is megteremteni, ennek számára szerkeszteni, egy Magyar Fábiánus Társaságot alkotni, polgárok szocialista társaságát. Közöny és hatóság egyaránt akadályozta, ezért nem sikerült. — Ebből az indokolásból kitűnik, hogy A Láthatár egy nem létező magyar radikális polgárság fikciójára, vágyképére épített; e szempontból egy hosszú sorba illeszkedik. 23 Tamás [437] 46 Szabolcsi 721