Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927 - Irodalomtörténeti könyvtár 32. (Budapest, 1977)
II. A szegedi bölcsészhallgató – 1924 őszétől 1925 tavaszáig
ragaszkodásával meg az okosságával. Annyira ragaszkodott hozzám, hogy néha magam voltam kénytelen szólni neki, hogy hagyjon magamra. Ez nagyon bántotta” — nyilatkozta erről Rákosi.87 S habár ebben az utólagos leírásban van túlzás is, de az alapvonások annyira jellemzők a fiatal József Attila mások által is említett jellemvonásaira, hogy lényegét hitelesnek kell tartanunk. S valószínű az is, hogy a Horger Antal-i eltaszítás után, a fehér Magyarország sivársága láttán a vörös Magyarország vágyképe vonzhatta érdeklődését. Ennek az utópikus vágyódásnak tükre ott van ekkori verseiben — két város-versében, A nagy városokat.. . és Nagy városokról. . . kezdetűben —, s valószínűleg igaz is, hogy a nagy városokról beszélő — új felismeréseket hozó, de az emberektől elzárkózó — „vándor” előképe: Rákosi Mátyás. 1925. szeptember 25-én letartóztatták Rákosi Mátyást, s még sokakat, köztük Weinberger (Vas) Zoltánt. Talán még ekkor — Bécsbe való elutazása előtt — történt, hogy József Attila a toloncházban levő foglyoknak élelmet vitt, hogy üzenetet közvetített a Murányi utcába, Rákosi Mátyás nővére számára. Szántó Judit megőrizte egy gyűjtőfogházi belépőjét, amely állítólag e korból való. A kapcsolat ezután sem szakadt meg. József Attila közvetített már Becsben, Landler és Makai, Alpári és Makai között — nyilván ez a kapcsolat vezethette el később Lukács Györgyhöz is.88 Kapcsolat létesült tehát József Attila és a kommunisták között, olyan kapcsolat, amely ekkor még esetleges volt, de utóbb véletleneken és esetlegességeken túl a legigazibb köteléket jelentette számára.89 ^ József J. [82] 88 L. Párttörténeti Intézet Archívuma 681. f. П./1927. II. 27. —III. 3. Jelentés a Főkapitányságnak: „Végül jelenteni kívánjuk, hogy Szántó Zoltán védelmét Makai Ödön dr. ügyvéd vállalta el, aki a jelenleg Magyarországon assertáló orosz lóvásárló-bizottságnak dolgaiban a rendőrségen többször eljárt.” 89 Rákosi Mátyás az idézett interjúban (József J. [82]) szól arról, hogy ameddig lehetett, még a börtönből is figyelemmel kísérte. Amikor József Attila kiment Párizsba, 1926-ban, a börtönből hívta fel rá a L’Humanité szerkesztőinek figyelmét. Azokat a verseit is ismerte, amelyek aztán a lapban megjelentek. Az L’Humanitében azonban ilyen verseknek nem akadtunk nyomára. Az MSZMP-vei való még későbbi, 1927-es kapcsolatról szól emlékezésében Tamás [193] 33. — ahol az 1927 tavaszán letartóztatottak mellett írt József Attila-verset is idézi. 89