Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)

II. A gyermekkor

legtöbb esetben történt, hanem iskolát változtat, s beiratkozik a polgári iskola I. osztályába. Kétségtelen: a Ids családi tanács határozott így; s az is valószínű, észrevették eszességét, olvasni­­vágyását; s csaknem biztos, hogy Jolán példájának nagy része volt az elhatározásban. Hármas értelemben is: Jolán polgáriba járt, s íme, elindult valamiféle felfelé vezető úton, azután: a Jolán által ekkor még kapott pénz segíthet valami keveset az anyagi gondokon s végül: bizonyos, hogy ő maga beszélte rá a gyereket a továbbtanulásra. Egy év veszteséggel tehát elkezdi a rí éves fiú a polgári iskolát az Üllői út 54. sz. alatti iskolában. A polgári iskola sajátságos keverékintézmény volt: közép­iskola az „alsó osztályok felső rétegei”, pontosabban: a kis­polgári rétegek bizonyos kategóriái számára; továbbtanulás tehát, amely azonban kevés jogot adott; sajátos keveréktanterv gyakorlati ismeretekből s a humán tudományok törmelékeiből; tanterve, felépítése, szervezete állandó mozgásban, átalakulás­ban alapításától az iskolafaj megszűnéséig.23 Tanári kara a háború előtti években sajátosan alakult: részint gyengébb, rosszabbul minősített, elfáradt s elkeseredett gimnáziumi tanárok tanítottak, részint — különösen a fővárosban — frissebb, moder­nebb, radikálisabb erők, akik nem juthattak be az állami és felekezeti gimnáziumokba, de akiket a főváros alkalmazott; polgári iskolai tanárok alkották a későbbi VAOSZ egyik mag­­vát, polgári iskolai tanár volt ezekben az években Bihari Mór, a szocialista tanítómozgalom egyik vezetője, Czakó Ambró, a szabadgondolkodás egyik élharcosa, Balázs Béla, Czóbel Ernő, Nemes Eipót, a gyermekgondozás egyik úttörője, s a polgári radikális és szocialista mozgalmak sok derék közkatonája is. Az Üllői út 54. számú iskola egyike volt a legnehezebb helyzetben levőknek. 1910-ben nyílt meg, egy kétemeletes bérház néhány bérbevett helyiségében.24 * (A régi ház az 1956. évi ellen­­forradalom alatt annyira megsérült, hogy le kellett bontani, ma modern lakóház emelkedik helyén.) Ez a bérlet évtizedes harcok 23 Ld. az egykorú irodalomból: Tamás Károly: A polgári iskola bajai a múltban és jelenben. Polgári Iskolai Közlöny 1916. 129. skk. 24 A ténybeli adatok egy részét ld. Bp. Szfőv. VIII. Üllői út 54. alatti közs. polgári fiúiskola Értesítője fennállásának 20. évéről, összeáll. Vágó Aladár igazgató, Bp. 1930. — A vékony füzetnek különösen a hábo­rús évekre s a forradalomra vonatkozó anyaga olyan kevés s annyira elfogult, hogy kiegészítésére levéltári kutatásokra volt szükség. 116

Next