Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
VI. Kitekintés és korkép
akadt méltó folytatója: a Magyar írás fiataljai s nyilván mások is — életkörülményei s költői stílusa miatt egyaránt — jólfésült ,,Babits-fúrnak” látták az ifjú Szabó Lőrincet. Első pillanatra a Föld, erdő, Isten cím nélküli harmincnyolc verse valóban klasszikus megmunkált természet-idillnek, megelégedett ember művének tűnik.2 6 Bizonyos: Szabó Lőrinc annyira „készen”, mesterségbeli eszközeinek annyira birtokában indult költői pályáján, amire alig van példa előtte s utána a magyar irodalomban. Neki nincsenek zsengéi; húszéves korában klasszikus érettséggel versel, fegyelmezetten szól; nincsenek ritmushibái, nincsenek kicsúszó sorai; késznek, felnőttnek, bölcsnek tűnik. Később fog majd kísérletezni, hogy ismét fegyelmezettebb-klasszikusabb időszaka következzék; de 1921-ben is már mintha kész lenne. Tökéletes technikájú, kápráztató s magával ragadó verselő már; a Nyugat-Ига legcsengőbb üveghangjain tud szólni, legbonyolultabb formáival s legszínesebb festőiségével. Még Babits-tanítvány volta is fölényesebb, magabiztosabb, mint az epigonság más induló költőknél; témákban, motívumokban, fordulatokban, rejtett vonatkozásokban bukkan fel úgy, mintha intim — beavatott párbeszédet folytatna mesterével.26 27 Az 1922-es József Attila nem hasonlítható az 1921—22-es Szabó Iyőrinchez érettségben, virtuozitásban, fölényben; mégis: a kezdő, gyakorlatlan József Attila már ekkor is melegebb, emberibb költő. Szabó Lőrinc a kötet XIV. versében a Rög a röghöz szituációját írja, ugyanabban a formában is: Sötétedik . . . Láthatatlan tücskök ültek ki kunyhónk elé és elhallgattak a távol zuhogó fejszék. Ma az utak is összebújnak az erdő bozontos mellén és lélegzetét visszafojtva hallgatózik a meztelen levegő. Érzed az esti virágok izgató simogatását? (Most lehellik lelkűnkbe illatos testüket a rétek.) . . . 26 Indulásának verskultúrájáról ld. pl. Németh L.: Készülődés I, 216. (az 1931-es Szabó Lőrinc-tanulmány). 27 Szabó Lőrinc pályájának ismertetésében már több újabb munkára támaszkodhatunk: Illyés Gyula : Szabó Lőrinc, vagy: boncoljuk-e magunkat elevenen? (Bev. Szabó Lőrinc válogatott versei előtt. Bp. 1956. Magvető); Sőtér István : Szabó Lőrinc. Utószó a Szabó Lőrinc összegyűjtött versei c. kötethez, Bp. i960. Magvető. — Rába György : Szabó Lőrinc költői fejlődése (kéziratban). 574