Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
igazgatója a monori telepfelügyelőt: „Kérek részletes jelentést, hogy József Attila és József Eta gyerekek miért érkeztek vissza. Hallom, hogy a gyermekek éheztek és súroltak, azonkívül a gyermeket, aki a gymn. 2. osztályában kitűnő tanuló volt, nem a polgári iskolába volt írva, hanem az ötödik elemibe.” A telepfelügyelőnő tiltakozik; december 24-én jelenti, hogy a gyermekek mind ez ideig a telepen vannak, jól vannak elhelyezve, s a polgáriba járnak. Eehet, hogy már december közepén egyszer visszaszöktek a gyerekek, de az biztos, hogy Attila 1918 január elején véglegesen hazajött. Hiába igazolja (nyilván a telepfelügyelő kérésére) a polgári iskola igazgatója, hogy 1918. február 8-ig szorgalmasan járt az iskolába, az Üllői úti polgári iskola bizonyítványában az áll: „visszajött: 1918. jan. 4.” s a telepfelügyelőnő jóval későbbi, 1918 októberi jelentéséből derül ki, hogy József Attila „1918. január i-én a telepről eltávozott”. Eta jóval hosszabb ideig, az év június közepéig maradt Monoron. A beszédes aktacsomag sok mindenre enged következtetni. Arra is, hogy Makai valóban sok mindent megtett a gyermekek érdekében, s oktalanság lenne szemére hányni,35 hogy nem vette magához, vagy nem támogatta a gyerekeket — titkárnője, vagy akár már barátnője — testvéreit. De az aktacsomag a budapesti, illetőleg monori gyermekmenhelyre sem vet valami kedvező fényt; a telepfelügyelőnő vagy tájékozatlan, vagy ami még valószínűbb, ködösít; s a gyerekeknek, legalábbis Attilának, valóban rossz sora lehetett: Öcsöd óta nem igen javultak a menhelyi viszonyok, a háború utolsó éveiben meg azután éppen nem. A budapesti gyermekmenhelyen 19x7-ben több mint 4500 gyermeket vettek fel, s összesen 31 096 gyermeket tartottak, egyre növekvő eltartási költségek mellett,36 s magán Monoron több ezer „lelenc” volt; Frauenhof fér ék valószínűleg éppen az állami gyermektartásból élhettek; az öreg asztalosnak tíztizenkét inasa, s nyolc-tíz menhelyi gyereke volt; állítólag rokonságban volt a telepfelügyelővel.37 Biztos tehát, hogy — mint 35 Makai különben még Monor után, 1918 január végén ismét internátusba akarta elhelyezni Attilát — sikertelenül. 36 Pettkó-Szandtner Aladár : A 25 éves állami gyermekvédelem emlékkönyve. Bpest. é. n. [1927]. 37 Ezeket az adatokat ld .Agárdi Ferenc: Monori jegyzetek. József Attila nyomában. Pestmegyei Népújság 1955. dec. 18. 6. 10* 147147