Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
bizonyára megtörtént esemény húzódik meg. Folyik tovább az élelemért, pénzért való hajsza. Bizonyos, ekkor már Makai Ödön is segít, de a Ferenc téri család nyomorát elsősorban Attilának és Etának kell enyhítenie. Eta rendszeresen dolgozik a cukorgyárban, Attila a rikkancskodás és a kenyeresfiúság mellett is ezer más módon igyekszik segíteni: úgy is, hogy — József Jolán szerint ez őszön hetenként8 — leutazik Szabadszállásra, ott szerez, vesz, cserél a rokonoktól élelmet, tojást, lisztet, szalonnát. Az iskola nem nagyon zavarhatta ez őszön: 1919 szeptemberében beiratkozott ugyan az Üllői úti polgári IV. osztályába, de valószínűleg egyáltalán nem járt iskolába. Különben is a késve megkezdett tanévet már november i-től szünet szakította meg,9 s csak február i-én kezdődött újra a tanítás; József Attila azonban közben, 1920. január 10-én kimaradt. Bizonyos, hogy olvasási vágya, művelődési hajlama nem hagyott alább, s még biztosabb, hogy verseket továbbra is írt; ez időszak terméséből sem ismerünk azonban még semmit. A késő-őszt József Attila életén más esemény árnyékolja: a Mama haldoklása. Már a nyártól nem kelt fel az ágyból, s egyre gyengébb lett. Most sem vették fel a súlyosan beteg asszonyt a klinikára. Attila és Etus egyszer megkocsikáztatták s végigmentek vele egy konflisban az Üllői úton: ,,A két gyerek mindent megtett, ami csak kitelt tőlük, a hosszan haldoklóért, akinek már csak egy vágya volt, érezni a nap melegét, egy kis zöldet látni maga körül. Ölben vitték le a ferenctéri padra . . . Itt üldögélt alkonyaiig . . .”10Itt, a Ferenc téren várta a külföldről hazaérkezett Jolánt, aki átadta ajándékait: a rojtos selyemkendőt, Attilának pedig egy tiroli bőrnadrágot, s ekkor készült az a hármas fénykép is a ház folyosóján, ahol a Mama a selyemkendőbe burkolódva, lefogyott-esontos arcán kedves mosollyal ül, mellette jobbról félrehajtott fejjel a megnyurgult Attila, akinek gyermekes vonásain már átütnek a felnőtt jellegzetes vonásai, baloldalt a kócos, munkától duzzadt kezeit ügyetlenül elhelyező Etus,11 s ebben a selyemkendőben látható a Mama — néhány héttel utóbb készülhetett — utolsó fényképén, ahol a mosoly már eltűnt, a *JJ : 155-“Pesti Hírlap 1919. iiov. 1. 10 JJ • 156—157. 11 Szántó J.—Kovács Endréné: József Attila, 1905 — 1937. 69. 171