Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
I. A család
„báró Szinai” birtokot, a maga „99 tanyájával”, s mutatták nekünk, hol voltak a régi ispánlakások, hol adták ki a pénzt. . . Uradalmi béres volt Iosifu Rista; de hogy hol született, s hol halt meg, hol dolgozott, mikor nősült — nem tudjuk még. A különböző bizonyítványokban felbukkanó helységnevek arra mutatnak, hogy egész élete a Bánság síkságán játszódott le; József Áron 1900-as házasságlevelében apja utolsó lakhelye Fonlak, ez a Maros menti nagy község, amelynek környékén is egy kincstári birtok volt, s tőle délre a Sina-földek egy darabja; felesége, tehát József Attila apai nagyanyja, az ismeretlen vezetéknevú Paulina lakhelye ugyanezen bizonyítvány szerint Ikloda volt (ez a kis falu Temesvártól délkeletre, a buziási járásban, Törökszákos mellett fekszik); mindez azt bizonyítja, hogy egyik nagybirtokról a másikra vándorolhattak; a Sinaéktól a Vallás és Tanulmányi Alap iklodai birtokára, vagy a fönlaki kincstári birtokra. József Attila Anna nevű nagynénje viszont József Áron előtt egy évvel, a Temesvártól északra fekvő Csernegyház (Cereteaz) nevű kis faluban született; ez is a családnak a Bánság egyik falujából a másikra való vándorlására utal. Anna utóbb, valószínűleg éppen Fönlakon, férjhez ment egy — neve után szerb származású — ott született férfihez, Nikolits (Nicolici) Frigyeshez, majd mindketten Temesvárra költöztek; az asszony ott cipőgyári munkásnő, a férj „sergyári kocsis” lett. Annyi bizonyos, hogy József Áron mindkét szülőjét egy 1889-i bizonyítvány már „néhai”-nak jelzi; s a kutatás 1870-nél, csernegyházi tartózkodásuknál régebbről nem tud semmi bizonyosat.4 Flvész hát a nagyszülők nyoma: tovább már nem követhető vándorlásuk a bánáti síkságon, eredeti lakóhelyükről sem tudunk. A családi hagyomány — a játékos vagy írói képzelet — persze tovább szövi a szálakat; messze, visszafelé a múltba. József Attila néhányszor arról beszélt, hogy egyik távoli őse bővérű zsoldos katona volt.5 6 Josif Ristáról Jolán úgy tudta, hogy pakular, hegyipásztor volt, regényes életrajzá-4 Megjegyezzük: Anna születésének nem találtuk nyomát a cereteaz-i anyakönyvben — csak fia születési bizonyítványában szerepel anyjának ez a szülőhelye; de Cereteazon mégis szerepel egy Iosif Rista nevű napszámos törvénytelen láncú nevű gyermeke. Kérdés, hogy ez az apa azonos-e Iosif Aron apjával. 6 Németh Andor: írók furcsa élete. Uiteratura 1928. aug. 258. Ugyanígy írja le Tamás István : Fej és írás. Napló (Szabadka) 1930. febr. 16. 13