Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
III. Helyét keresve, idegen környezetben
régi ismerőse lehetett. (Talán azonos avval a Kozmutza nevű orvossal, akinek Budán, majd később Kolozsvárott volt szanatóriuma, s aki Babesék barátja, Ady Endre, Goga Octavián s mások ismerőse volt.) Tény, hogy 1918 vagy 1919 karácsonyán megjelenik a Ferenc téren s váratlanul ajándékot hoz. Ezen a nyáron meg a vizsga táján érkezik; talán már a vizsgára is ő beszéli rá a fiút; de abban, hogy a negyedik polgári se jelentsen befejezést József Attila pályáján, bizonyára neki is része van. Állítólag ő rá is beszéli Makai Ödönt, hogy taníttassa tovább az értelmes fiút.®1 Eltelik 1920 meleg nyara; vészterhes s izgatott nyár: ,,A város külsőleg nyugodt volt, de a levegője meg volt mételyezve. Banditák rémítgették az embereket, Bangha sajtója a zsidóság és a szervezett munkásság ellen izgatott, a főváros és állam kéjelgett az emberek megrendszabályozásában és koldussá tételén, hitvány emberek nagyképűsködve adták a tekintélyt, jellemtelen emberek régi meggyőződésüket »revidiálták« és fölcsaptak a keresztény kurzus lovagjainak. . ,”®2 A nyár végén Makai Ödön megmozgatja összeköttetéseit, talán apai családját is; Mán Róza „alapítványi hölgy”, egyik ügyfele és Giesswein Sándor segít az elhelyezésben, József Attilát felveszik a makói DMKE internátusba. 1920. szept. 13-án kér számára Makai Ödön szegénységi bizonyítványt tandíj mentességi ügyben; minden elintéződvén, a hónap végén József Attila otthagyja a Ko vág utcát és elindul Makóra. Egy fél év mozgalmas életrajzi eseményeit tekintettük át, ám egyről nem szóltunk: József Attila szellemi fejlődéséről. Adataink, emlékezéseink nem szólnak róla, pedig biztos, hogy — nehéz körülmények között is — sokat olvasott, használta Makai Ödön könyvtárát,61 62 63 s az is biztos, hogy az egész féléven keresztül Írogatott — verseket, talán elbeszélő költeményeket 61 Szántó Judit : Ekk. 117. és József Eta szóbeli közlése. 62 Czakó A mbró: Király György és a Független Szemle. Független Szemle 1922. 163. 63 JJ emlékezése arra, hogy Ödön könyvtárából Tömörkény műveivel, Verne Sándor Mátyásával s a Nyomorultakkal ismerkedett meg (JJ 144—6) — ha igaz —, akkor nem a házasság előtti évekre, hanem erre az időre állhat. 203