Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)

IV. Makói évek

válaszolnak a szegény vidéki embernek? Bekiüdtem néhány dolgomat — Juhász Gyula jelölte ki őket — és semmi hír. Vagy a három szerkesztő közül kinek küldjem, aki elolvasná? És hol lakik az az unus triumviráti?” A Nyugat különben csaknem egy év múlva hozta az 1922 nyarán született verseket. Tele van írói ambícióval, saját fontosságának tudatával, gyerekes büszkeség­gel („elküldtem néhány dolgomat” — írja a tizenhétéves költő ! — Rétinek még megemlíti: „Hallottam, hogy a szegedi írók valami egyesület félét akarnak csinálni Magyar Akropolis címen. Azért említem, mert én is szeretnék oda bejutni. . .”). Verseket küld más szegedi és makói lapoknak is: most már nem szűnik meg ostromolni a szerkesztőségeket. Egy jelentéktelen hazafiaskodó versecskéjét, valószínűleg jóval korábban született zsengét, közli a Dongó már október 22-én.11 De senki sem próféta a saját városában: a Dongó, a makói élclapocska, október 29-i szerkesz­tőségi üzenetei közt olvassuk: ,, József Attila, helyben. Nem üti meg a mértéket. Dadaizmus helyett humort kérünk; elevenet, sziporkázót.”12 A tréfás baráti üzenet után egy héttel, a novem­ber 5-i számban megjelenik A hit boldogít, névtelenül; a Dongó nyilván régebben ott heverő verseket vesz elő. Novemberben Szegeden már napilapban, a különben elég szürke Szegedi Híradó november 5-i számában jelenik meg két verse, köztük az önképzőkörben vitatott A bánat (a másik a Szeged alatt). A gimnázium érdemkönyvébe csak nagy vita után került be, s íme egy szegedi napilap hozza: micsoda diadal Makón ! S ugyanazon a napon újabb esemény: a Koroknay nyomdában elkészült a szegedi fiatal költők antológiája, benne József Attila négy versével, élükön a Fiatal életek indulójával. Most már azu­tán a makói napisajtó sem lehet többé elzárkózó; s a Makói Reggeli Újság 1922. november 12-én — végre ! — közli is három versét (Tél, Ó zordon szépség, Koldus). Látnivaló, hogy az ön­képzőkörben megvitatott verseket mindenáron közöltetni akarta. Miért éppen a Makói Reggeli Újság közölte a verseket s nem a Makói Friss Újság, ahol barátai dolgoztak? Saitos Gyula elbeszélését követjük, amikor ennek történetét elmondjuk. 11 Esik eső magyar földre . . . ld. Péter L.: JA Textológia. It 1954. 3. sz. 348. 12 DongóIII. évi. 42. sz. 6. (1922. okt. 29). Ez az első József Attilára vonatkozó szerkesztői üzenet. ЭН

Next