Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
IV. Makói évek
vagyok adynál”, „csakis Adyt kérek” felkiáltásokkal találkozunk leveleiben, Adyt szaval az önképzőkörben. A kis anekdota még egyet mutat: József Attila ismerte — nyilvánvalóan Espersiték közvetítésével — Révész Béla akkoriban rövid idő alatt népszerűvé vált müvét, amely éppen 1922 tavaszán jelent meg Gyomán, s amely az Ady-kultusznak egyik fő előmozdítójává vált. 1923 legelején Hajdú László szegedi barátja szavalókönyvébe saját versein kívül egyetlen egyet írt: Adyét, A hőkölés népét.2 Ady halálának 4. évfordulójára Szegeden estet rendeznek; itt barátai és ismerősei (Juhász Gyula, Terescsényi György, Vér György, Pór Tibor és mások) adnak elő.3 1922 végéig — s tegyük hozzá: 1923 őszéig — írt verseiben minduntalan kiötlő-kirívó Ady-hatásokra, Ady-utánérzésekre bukkanunk.4 Már külsőségeiben is nemegyszer utánozza Adyt; verseiben ott vannak — mint legkönnyebben átvehető Ady-jellegzetességek — a nagybetűs főnevek, az Elet, a Bánat, az Elet-asszony, a Nap, a Vágy; ott vannak Ady kedvelt zárójeles strófaépítési módszerei (vö. pl. Prédikáció c. versét —, amely a Futás a Gond elöl típusú Ady-versek képére készült, a strófa közepébe illesztett s zárójelbe tett refrén alkalmazásával). Ady kettősponttal szakított mondatszerkezetei, versen belüli, idézőjeles párbeszédei s félpárbeszédei, strófaszerkezetei ismétlődnek a fiatal költőnél. Persze vannak olyan formai megoldások, strófaképletek, amelyeket egyszerre több mesterétől is átvehetett, amelyek használata általános volt; ilyen a szonetté, amelyet bizonyosan Juhásznál kedvelt meg, de amely Adynál sem hiányzik (Három Baudelaire-szonett), s ilyenek a kétsoros pár-versek is, amelyeket nyilván a romantikus és a századvégi francia köl-2 Lel. Waldapfel József : It 1949. 340. 3 Színházi Újság (Szeged) 1923. jan. 27. H. Szabó Imre emlékezései szerint József Attila az ő elnöklete alatt álló Makói Függetlenség és 48-as Kossuth körben mindenáron Ady-verseket akart szavalni; célját el is érte. (Szánom-bánom, Esetem JA-val. Tiszatáj 1962. febr.) 4 Az Ady-hatásról szólnak a József Attilával foglalkozó művek: BókaL.: JA költői eszközei; a legrészletesebben Kiss Ferenc: i.m, valamint Szalui Sándor : JA és a Nyugat. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Évkönyve az 1952 — 53. évre. Bp. 1953. 467—481; Tamás Attila: JA és a Nyugat költői. ItK 1962. 5. 564 — 579. Külön tanulmányban Sára Péter foglalkozik a kérdéssel: Ady hatása JA költői fejlődésére. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyvei 1960—61. 167—184. Ld. még Bálint L. i. szakdolgozatát is. 326