Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
IV. Makói évek
átvétel tényén mit sem változtat, hogy versei megírásába saját élményei is belejátszottak. Egyszer 1922 nyarán, a Részeg a síneken portréján érződik az Ady-vers hatása, másodszor 1923 májusában szinte közvetlenül veszi át a verset, amikor a. Te, a lelkek összessége kezdetű verset írja. Ez utóbbi talán saját öngyilkossági kísérletének is emléke; s mégis: valóság és költészet, eredeti élmény és irodalmi hatás szétválaszthatatlan benne, mert élményét csak Ady módján, Ady szavaival és képeivel tudja kifejezni. Ady ezt mondja: Élet, Élet : utcák leánya, Elfonnyadt árván a karom. Vége. Síneket ölelek S jön a halálgép muzsikálva. S József Attila: Már utamról visszatértem Sose kértem S messziről jön a vonat már Hogy eredeti élmény és adys indítás hogyan fonódik egybe, és hogy az élményt is Ady tudatosítja, arra A vergődő diák is példa lehet. Eáttuk: valódi szituáció hívta életre, valóban tükrözi 1922 tavaszának kiszakadási vágyát; de a fiatalember helyzetét Ady szavaival, Ady képzeteivel, A befalazott diák példájára mondja el.5 Eszrevehetünk bonyolultabb átvétel-típust is. József Attilának Az őrült hajótöröttig formájában leginkább az Én nem vagyok magyar ?-féle verseket követi, ugyanaz a szakozatlanság, ugyanaz a halványan áttetsző j ambus a látszólag szabadon áradó dikción; ugyanaz a zárójeles, disszonáns zárás, de tartalmilag nem ezt a verset, hanem inkább az Uj vizeken járókat követi. A Várakozás nem Ady formanyelvén mond el adys életérzést, tartalmakat.6 A közvetlen megfelelések számát még szaporíthatnék; a József Attila versek egyszerű átolvasása is meggyőzhet: legalább két éven keresztül a fiatal költő legállandóbb, legmélyebb 5 I<d. még Sára P. : i. m. 170. 6Vö. pl. Sára P. : i. m. 170—175. — Megjegyzendő, hogy a Várakozás szembeötlő versformáját leírta ugyan a kutatás (vö. Kiss F. : i. m. 408; Horváth I. K. : i. m. 180), de mintáját még nem fedte fel. З29