Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)

IV. Makói évek

és Szeged, Maros és Tisza, szomorú alföldi táj és szomorú ellen­­forradalmi Magyarország, szegénység és perifériára szorultság — közelítik Adyn kívül minden kortársánál és mesterénél inkább ez időben a szegedi költőhöz a fiatal makói diákot. Eszmei és formai párhuzamosságokra felfigyelhetünk: József Attila tájversei, táj­szonettjei, az Aratás előtt, Aratásban, A jámbor tehén, s 1922-ben írt első munkás tárgyú zsánerképei Juhász nyomán is születtek. Kevésbé ismert Juhász Gyula Sebesült munkás a Rókusbán című verse ösztönzése: Fekszik. Süketebb, mint Beethoven És szétroncsolt, mint egy titán. Hörgése zord, halálos ómen, Lelke túl operencián. Mint omlott tárna éjjeléből Távol robaj, száll sóhaja. (Holnapután kétölnyi mély föld Ölén virul tovább haja.) Testvérem ő, könnyezve nézem És fogom forró pulzusát. Még reggel hetykén fütyörészett S tőled volt lázas : ifjúság! Ennek a versnek a hatása a Holttest az utcán című korai József Attila-versen rendkívül erősen érződik (ami nem jelenti azt, hogy egyéni élmény is nem lehetett volna az alapja). — Ter­mészetesen a fiatalabb költő kevésbé romantikus, inkább gúnyos­keserű befejezést ad a versnek: Ijedt-kerek nagy szeme kimeredt, lehetett látni benn a kék eget, amint a Nap sütött a holt felett. Leszédült vagy leugrott — jaj szegény, erős, vidám és most halott legény és senki nem sikolt : Fiam, enyém! És majd a hullát fel is boncolják. Nem ide való! Részeg volt? — Nohát. S ha húga van, azt eltoloncolják,3 3 A JA versre — mint Tamás Attila (JA és a Nyugat költői. ItK 1962. 5. 568.) figyelmeztet—Kosztolányi Milyen közeli... kezdetű verse is hatott. 349

Next