Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
IV. Makói évek
vagyok szegény, ki semmit sem akar, harmincnégy éves, elfáradt magyar. Bizonyosan csak Kosztolányitól lehetett azonban tanulni a kiélezett-játékos rímeket: Egy-két lépés, elfogy az aszfalt és a mező terit a földre gazdag asztalt. (Séta a városon kívül, vidéken) vagy: Lecsuklik minden pilla most, Nem is találsz több villamost. (A bús férfi panaszai) Vö. József Attilánál, a sokat idézett Gyöngysoron kívül is: És néha pókhálós, avas és néha súlyos, mint a vas (Köntösök ) vagy: faj, Sorsunk elvesztette bús lelencét! egy szőke lánynak e fakult szelencét, ! (Szerelmes keserű hazafiság) vagy: Hiába várom, hangja nincsen, mely ama palotába intsen, hol rég csüggök titok-kilincsen. (Éjjel)* Feltűnő, hogy a Nyugat nagy mesterei közül egynek ekkor még kevés nyomát találni a kezdő költő versein: s ez Babits Mihály. Igaz: a Nyugtalanság völgye és főleg a Sziget és a tenger kötetek szerzője nemigen állhatott közel a fiatal-8Vö. Szalui S. (i. m. 467.), aki a Kukoricaföldben és a Parasztanyókában is Kosztolányi-hatást lát. — Egyéb példa Kosztolányi— József Attila-kapcsolatokra: Kosztolányi: Lámpafény-e témájában némileg emlékeztet a Nézem a lámpámra; Tamás Attila (i. m. 568.) meggyőzően mutat rá, hogy a Milyen közeli c. vers hatott a Holttest az utcánra; ugyanő Kosztolányi-rímek útját vizsgálja egyes József Attila-versekben. 363