Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)

IV. Makói évek

Ó hívd életre ápoló szavakkal, illesd meg homlokát meleg ajakkal! Ó Szépség, nézz rá : olyan fiatal. Egyszerűbb, gyerekesebb változata ez a Baudelaire nagy szépség-imáinak (Himnusz a Szépséghez-tipas), amelyek közül a Beszélgetést Ady fordításából már ismerhette: Palota volt a szivem s a tömeg befertőzte, Most benne orgiáznak, gyilkolnak, civódnak ott, Meztelen kebled körül parfüm szálldos felhőzve. Lelkek kemény korbácsa, óh Szépség, Te akarod. Lobbantsd fel ünneppiros lángjával tüzszemednek A rongyokat, amiket a rablók itt feledtek. (Három Baudelaire-szonett III.)11 Olykor valami kedves komikum van abban, ahogyan a makói kamaszdiák az 1850-es évek Párizsa szalonjainak a hangját idézi, amikor Gebe Márta vagy Espersit Caca szerelmese Jeanne Duval, a „rémes mulatt nő” szerelmesének szavaival vall. Baudelaire indítása nála éppen olyan irányban hatott, mint az Adyé: az egyéniség, a lírai En felszabadítása irányában, 11A két vers abban is emlékeztet egymásra, hogy mindkettő a Szépséghez általában és egy meghatározott nőhöz egyszerre, egymásba játszóan szól (József Attila verse Mártához). Ady-versekkel (Ima Baál Istenhez, Sirás az Életfa alatt, Mammon-szerzetes zsoltára) rokonit ja Sára Péter : i. m. 172. Más megfelelések: képromantikára, akart barokk­­ságra vö. Baudelaire : Egy madonnához („spanyol Ízlésű ex-voto”) József Attila Spleen-verse leginkább az első Baudelaire-versre („Eső hó dühös . . .”) emlékeztet: a leghíresebb Spleen-vers („Mikor az alacsony égbolt az unalomtól nyögő lélekre . . .”) viszont az Önarckép egyik inspirátora lehetett (vö. végét: „. . . és a zsarnoki bosszú koponyámba üti fekete zászlaját” — József Attilánál: „. . . s dermedt, havas csúcsán ’Ember’-t üvöltvén / egy őrült lélek máglyákat keres !’) A Baudelaire­­hatást először Szabolcsi Gábor (i. m. 39) elemezte: „A finom, irreális, egészen szubjektív jellegű versindulás után a sokszor tragikusan fintor­­szerű, vaskos, reális, sőt naturalista kép megjelenése — a szerelmi érzés buja, meghökkentően nyers és ugyanakkor klasszicizmusba, éteri finom­ságba burkolt mohósága, mind olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy Baudelaire rendkívüli hatással volt rá.” — Egyébiránt: 1920-ban ma­gyarul is megjelent Baudelaire néhány prózaverse (ford. G. Szabó Lőrinc; Lantos kétnyelvű klasszikus könyvtára); feltehető, hogy a fiatal J. A. olvasta ezeket is; néhány prózaversén, „boros”, — művész, — attitűdjén van nyomuk. 367

Next