Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
V. „Már elhagyom e kis vidéki várost…”
vers célzata: a gőgös Isten és a dolgozó-Ember-Krisztus szembeállítása, amannak dacos szembeszállása Istennel, és reménytelen küzdelmes munkája, vagy ahogyan József Attila a periratban elmondta: . az örök, dolgozó Embernek Krisztussá szimbolizált alakjában fordul panaszaival Istenhez.”80 Ez a Krisztussá szimbolizált Ember pedig fáradt, dolgos, lázadó, s különb is a többinél, — látni lehet mögötte, mint az előzmények bizonyítják, némiképpen a költőt magát, — de valószínűtlen, hogy Lenint érezné mögötte;81 s talán túl sok az is, ha azt állítjuk, hogy a versben egy „modern materialista, szocialista Messiás perel az Istennel. . .”82 A költő politikai-társadalmi tudata még nem megy túl Ady plebejus demokratizmusán, Juhász Gyula szocialista gondolatokkal teli humanizmusán, a maga proletár-emlékei csak színezik és erősítik. A Lázadó Krisztus — különben nem tartozik igazán sikerült versei közé; a választott bonyolult antik formába nehezen törik a modem mondanivaló; adys hang és népieskedés nem mindig szerencsésen keveredik; versmondattan, dikció túl-bonyolított, nyelv és mondatszerkesztés kezd túl-stilizálttá alakulni. Ez a sajátos túl-stilizálás, a költőnek egy pár éven át sajátja lesz versei egyrészében s levelei, prózája egy részében is; valamiképpen az új kifejezésre törés, a nyelvteremtő ösztön utat keresése és tévútra-kerülése ez; hosszú keriilőúton kell majd eljutnia a tiszta kifejezéshez, de az elért eredményben e sokszor félresikerült kísérletek is benne vannak. A Lázadó Krisztus egésze már ezt az 1929-ig terjedő stílromantikát előlegezi, a hasonló jellegű Harc a békességért közvetlen előzményeként. A vers, mint ismeretes, megjelenése után, az év őszén, váratlan botrányt kavart; József Attila életének első pere támadt belőle: istenkáromlás miatt perbefogták.83 tus-képzetnek a forradalmi gondolattal való összekapcsolására példa Biok Tizenkettője (erre az analógiára már Lengyel Béla utalt: i. m. 365). 80 Ld. Rejtő István becses adatközlő cikkét: JA perei. It 1952. 455—457,-81 így Lengyel Béla (i. m. 370): ,,. . . a Lázadó Krisztus mögött Lenin áll, ... ez a vers a Lenin-téma első határozott jelentkezése, a téma belső művészi megérését jelzi.” 82 Uo. 365. 83 A vers a budapesti Kékmadár-ban látott napvilágot, 1923. okt. 19-én. — 1924. január végén indították meg József Attila ellen az eljárást (a vádirat a vers 29—30. („S munkámban. Uram .. .”), és 33 — 461