Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
Ez a vidék, a XIX. század második felében épült házaival (az 1873-as Budapest-térkép szerint akkor még egyáltalán nem volt beépítve, 1890 körül is csak néhány ház állt a Gát utcában)7 volt hát József Attila szülőhelye. Mint egész Budapesté, a Ferencváros lakossága is rohamosan nőtt; 1890-ben 42 607 lakosa volt, 1910-ben már 83 626; de házainak legnagyobb része (1053 közül 514) még földszintes; lakások helyett akkor épült nagy pompávan az Üllői út idetartozó részén az Erzsébet királynő emlékére szentelt Örökimádás temploma, s ekkor fejeződik be a Gát utca sarkán a lazaristák templomának építkezése is. A Gát utca is (amely nevét egyébként onnan nyerte, hogy a régi Ferencvárosi védgátról — a mai Hámán Kató útról — vezetett le a régi Pázsit, majd Rét, később már Gyep utca irányába,8) enyhén lejtő, falusiasán széles és sáros utca volt, ,,Az Üllői-út, Tűzoltóutca, Páva-, Bokréta-, Viola-, Liliom-, Ranolder-, Mester stb. utcák telvék földszintes, csúnya, piszkos viskókkal. . . Mindezek az utcák üzlethelyiség nélkül leledzenek; itt-ott egy butik, egy szatócs, egy kávémérés, egy szenes. . . Egy úri vendéglő sincs ...” — panaszolja egy névtelen levélíró a kerület rövidéletű lapjában.9 — József Attila gyerekkora idején a legtöbb utca nem volt még kikövezve, a Gát utca is „csatakos”, sáros szekérút volt még;10 s a Gát utca 3. is kis, egyemeletes, század eleji bérház; a földszint 3. szám alatti, egyszobakonyhás, udvarra néző lakásban lakik a költő születésekor a család. Ez volt hát a Ferencváros a század elején; ez adja meg a gyerek József Attila életének keretét, innen hozza legmélyebb gyerekkori élményeit, az itt szemébe tűnő tájak, az itt megismert emberek és emberi viszonylatok kísértik egész életén át. A Ferencvárosból ő nem a fuvarosok s majorosok tanyáját, nem a „régi”, múlt századbeli Ferencvárost látta meg, hanem az ,,új”-at, a „szikárló tűzfalak”, a „sánta palánk”-ok, a gyárkémények s a nagyvárosi proletárok, a „keményderekú gyárbörtön”-ök kerületét. A kisgyerek csavargó- és élelemszerző 7 Bp. Mérnöki hivatal: Bp. főváros bel- és külterületén megállapított liázszámok mutató könyve, 1890. 8 Ld. az id. házszám-mutatót és Schmall Lajos: Buda-Pest utczái és terei, Bpest [1906], 139—142. 9 Ferencváros 1912. X. 15. Névtelen levélíró: Az elhanyagolt Ferencváros. 10 Ferencváros, 1912. I. 2. 1. 41