Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
számos volt az apja, 5 iparos és kereskedő, s n-nek: kézimunkából élő nő, szolga és cseléd, honvéd altiszt, alsó rendőri, postai személyzet; tehát az osztály nagy része — még ha számba vesszük azt is, hogy a tanító nyilván sokféle foglalkozási kategóriát sorolt be, könnyed kézlegyintéssel, a „napszámos” rubrikába — a legszegényebbek közül került ki. Egyébként az egész iskola statisztikája is azt jelzi, hogy a tanulók 15%-ának napszámos a szülője, s a tanulók 3%-ának anyja kézimunkából élő nő. A következő évben a III.-os József Attila 40 osztálytársánál a foglalkozási statisztika — amelyet Simonffy János tanító, az osztály tanítója állított össze — már differenciáltabb képet mutat (vagy másik osztályba került át, vagy a tanító volt lelkiismeretesebb). A 40 fiú közül n-nek szülője „ipari és kereskedelmi segédszemélyzet”, 9-é „napszámos”, 3-é „szolga és cseléd”; a középkategóriákban találunk: 1 katonai altiszt, 3 alsó rendőri, postás stb. személyzet szülőt; 3 önálló iparos és kereskedő fia van az osztályban, 2 köztisztviselőé, és 1 magántisztviselőé; a többi az „egyéb” kategóriájába tartozik.6 Nem is szorul bővebb kifejtésre: a Vásártéri nagy iskola munkásgyerekkel, a Ferencváros legszegényebbjeivel volt tele.7 Az Ipar utcai iskola beljebb fekszik a városban, a Mester utca sarkán áll régibb, még 1869-ben alapított s a múlt század végén épített épülettömbje: József Attila ide már az első világháború éveiben kezd járni. S milyen indításokat kaphatott az iskolától ez években? Ha az akkor használt tankönyveket és utasításokat átvizsgáljuk, a tantervet és utasításokat átnézzük,8 s szemügyre vesszük a „beszéd- és értelemgyakorlat”, valamint a magyar nyelv anya6 Itt említem meg, hogy a II—III. elemista József Attila osztálytársai után a Mester u. 67. sz. ált. iskola szakköre az 1955/56. tanévben kutatást rendezett: az eredmény azonban sovány volt; a Gát utca 8. sz. alatt élő Mátyus nénin kívül (akivel már több kutató beszélt) mindössze egy osztálytársát találták meg, aki halványan emlékezett rá. — A Pajtás 1955. április 14-i számában Biessida Rudolf (akkor ÜB elnök) rövid visszaemlékezését közli; Attila „osztálytársa” volt a cikkíró: érdemleges emléke, hogy együtt álltak sorban a világháborúban élelemért. 7 Erről az iskoláról és József Attiláról ld. még: Hársing Lajos : JA egykori iskolájában. Köznevelés 1955. dec. 15.; Földessy János : JA iskolája . . . Magyar Nemzet 1955. máj. 14. 5.; mindkét cikk azonban főleg az iskola 1955-ös terveiről szól. 8 Weszely Ödön : Népiskolai neveléstan. Bp. 1910. 2. kiad. 70. 6 * 83