Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése - Irodalomtörténeti könyvtár 11. (Budapest, 1963)
II. A gyermekkor
tűrhetetlennek érezte a sorsát s minél előbb javítani akart azon. Ő a maga módján tette ezt; intelligenciájával, ügyességével, — és csinosságával, női vonzóerejével. Ám ez is a lázadásnak egy faja volt; alacsonyabb rendű kitörés, osztályához való kevesebb hűséggel, mint József Attila, de egy, a család eddigi állapotától eltérő út kezdete — olyan úté, amely messzire vezette.37 Hogyan élt ezekben az években a fiatal József Attila? Ne feledjük: hét-kilencéves koráról szólunk, de ezekben az években már mögötte voltak a nehéz öcsödi évek; s ha szellemiekben, olvasmányokban — az iskolakönyveken túl — nehezen lemérhető is, mit kapott; olyan élmények, benyomások érték, amelyek élete végéig kísérték, amelyek sokszor visszatértek, amelyek formálták. „Attila szabályos ferencvárosi ,srác’ lett...” — kezdi József Jolán ez évek leírását; s hitelesen ható emlékei során leírja a golyókkal, rongylabdákkal, szögekkel teli zsebű fiút: „a reggel kapott nagy karéj kenyérrel Attila egész nap csatangolt, csak este került elő. Futballozott a Vásártéren, a többi kis csibésszel, vagy a tizedik uccában golyózott a gyerekekkel. . . Attila is az uccagyerekek életét élte. Résztvett csínytevéseikben, elnyerte golyóikat és otthon a gombokat levágta a ruhákról — gombozáshoz.”38 Az ekkori barátok, pajtások, „srácok” emléke kihullt az emlékezetből; s másrészről: ki is emlékeznék egy nyolcéves pajtására a sok közül, akivel együtt csavargott vagy szedte a szenet a pályaudvaron? A barátok nevei csak a későbbi években kezdenek felbukkanni. Jolán megemlékezik egy a Világ-moziban megismert vak zenészről, akivel Attila állítólag megbarátkozott; „Mozin kívül is sokat csatangoltak együtt. . . Attila hozzánk is felhozta barátját s a vak fiú utóbb mindennapos vendég lett házunknál . . ,”39 — de ez a történet kissé túlromantizáltnak tűnik. Bizonyos: József Attila — részben nem volt másmilyen ebben az időben, mint a többi, az 50—70 000 budapesti kültelki, elhagyatott gyerek. Egy 1913-ból való részletes vizsgálat40 877 37 JJ sehol sem tesz említést erről az első házasságáról. 38// •' 93 - 94- 95-39// ; in —112. 40 Nemes Lipót : A kültelki gyermekek élete és jövője. (A Bp. VI. kér.. Angyalföldön összegyűjtött adatai alapján.) Bp. 1913. A M. Gyermektanulmányi Társ. Füzetes Vállalata, IX. füzet. 90