Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): „Jöjj el, szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. - Irodalom - szocializmus 2. (Budapest, 1967)
Bokor László: Jószef Attila Bécsben
hozza őket, természetesen egy kikötéssel, hogy t.i. vagy-vagy. Azaz, mint ő mondotta, nem írsz felváltva magyar népdalokat és ilyen verseket.”126 Becsbe érkezte után József Attila személyesen is kereste Kassák társaságát. Eljárt az Atlantis kávéházba, mely abban az időben a Ma körének állandó tanyája volt. Kassák 1938-ban így emlékezett vissza első, személyes találkozásukra: ,,Bécsben az emigránsok kávéháza előtt üldögéltünk a Ring egyik padján s a fiatal költő verseiből szavalt s csodálatos memóriával felmondott néhányat az én szimultanista verseimből is, amelyeket abban az időben nemcsak kívülről megtanulni, hanem írott szövegből olvasni is csak kevesen tudtak. Verseket szavalt s homályos ismereteivel, de konok elszántsággal a szocializmus Gáljáról és mozgalmi lehetőségei felől okoskodott.”127 Ez a jelenet még néhányszor megismétlődik a költő életében: a zseniális tanítvány vizsgázik a mester előtt, akinek szívesen férkőzne emberi szeretetébe is, de túlságosan is szabálytalan tehetség ahhoz, hogy elfogadható engedelmes tanítvány lehessen. A lírájában állandóan újra törő Kassák szerkesztőnek túlságosan merev, hajthatatlan lehetett, a más irányba is tapogatódzó tehetség bontakozó új vonásai inkább taszították. Akkori meg nem értésének esztétikai okát újabban világosan érzékeltette: ,,. . .bárha egy cél felé haladtunk, nem azonos talajból sarjadtak ki gyökereink. Az én költészetemben alig lehet ízét és színét találni a magyar népköltészetnek, az ő verseit pedig éppen a népköltészet nedvei táplálták fel különösen érzelmessé, sokszor bájosan naivvá és mindig hetykén szókimondóvá. Hogy úgy mondjam, én a világ proletárja lettem, ő pedig magyar proletár volt.”128 József Attila bécsi esztendejének termése a következő évekéhez képest elég számottevő, ha sok verse kidolgozatlan, vázlatszerű is. A költői ihlet zavaráról tehát akkor sincs szó, ha a bécsi esztendőt ,,a keresés és lassú magáratalálás”129 éveként értékeljük, amely még nem eredményezett kimagasló műveket.130 Szimbolikus konstruktivizmus Németh Andor ,,világhiánynak” nevezte azt a lelkiállapotot, amely kettejüket Bécsben nemegyszer hatalmába kerítette: „Elsorvadtak a valósághoz kapcsolódó érzéseink. Kiszakadtunk a társadalomból. Vacuumba es126 Uo. 127 Kassák Lajos: József Attila. Népszava, 1938. dec. 18. és nagyrészt ugyanígy: Huszonöt éve. Kortárs, 1962. 12. sz. 1808 —10. 128 Kassák Lajos: Huszonöt éve. Kortárs, 1962. 12. sz. 1808. 129Gáspár Endre: Irodalmi Szemle, 1948. márc. sz. 16. 130 Bécsi termésnek számítom az OM 206 — 240 közti számozású, mintegy harminc költeményt. Kisebb korrekciókkal a kötet időrendje helyesnek látszik, az Égy átlászó oroszlán . . . kezdetű vers minden bizonnyal párizsi és ahhoz a táncosnőhöz íródott, akinek a vőlegénye egy montparnasse-i kávéház előtt főbelőtte magát. (Vö. József Attila 1927. márc. 12-i levelével.) A Mindig jótanácsot sziszegnek c. vers nem bécsi, inkább 1928-ban keletkezhetett, gondolatai, stílusa az öreg itt minden c. vers szomszédságába utalják. Feltétlenül bécsi a Csengő című, motívumai a Hivogatóval rokonítják. 111