Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): „Jöjj el, szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. - Irodalom - szocializmus 2. (Budapest, 1967)
Botka Ferenc: A Sarló és Kalapács (1929-1937)
minden fenntartás nélkül és egészében a fasiszta művelődés-politika eszközének tartották,136 s ugyanígy ítéltek a szociáldemokrata párt köré csoportosuló irodalomról is.137 Számba jöhető szövetségesként csak a forradalmi kispolgári írókról esik szó a jellemzett időszakban. A velük kapcsolatos politika is azonban ellentmondásos. A platformtervezet elvileg helyesen állapítja meg, hogy e politika lényege a megnyerés és az átnevelés. Gyakorlatban azonban ennek inkább az ellenkezője tapasztalható. A Sarló és Kalapács kritikái, közleményei a forradalmi kispolgári írók megítélésében, értékelésében főleg azt hangsúlyozzák, ami a közeledés útjában áll, ami elválaszt, s nem keresik azokat a pontokat, amelyek az együttműködést szolgálnák, szorgalmaznák.138 Tanulmányunk keretei nem teszik lehetővé, hogy a kérdés kapcsán filológiai teljességre törekedjünk. Ezért csak a három legjelentősebb és leginkább érdeklődésre számot tartó íróval: Móricz Zsigmonddal, Kassák Lajossal és József Attilával kapcsolatos megnyilatkozásokat ismertetjük. Móricz Zsigmond és Kassák Lajos megítélésben a RAPP magyar szekciójának nincsenek alapvetően új szempontjai. Tulajdonképpen ugyanazt a képet adja róluk, mint amelynek körvonalai a Magyarországon megjelenő 100% c. folyóirat 1927 — 1930 közötti évfolyamaiban is kirajzolódtak.139 136 Még a platformtervezetet korrigáló és félhivatalos pártállásfoglalást képviselő hozzászólás (1. 136. j.) is így értékeli a folyóiratot: „A finánctőke fasiszta diktatúrájának teljes kiépülése idején a Nyugat minden ,radikáloskodó’színezetét feladja és politikailag szigorúan beilleszkedik a fasiszta ,nemzeti’ egységbe, fajra és vallásra való tekintet nélkül, s művészetében magát a ,nemzet virágos kertjének’ (Móricz Zsigmond) hirdeti.” 137 L. a Forradalmi proletár irodalom? (SK 1931. 3—4. sz. 103.) és a Mensevik „forradalmi” költészet (SK 1931. 7. sz. 18 —19.) c. cikkeket, amelyek Farkas Antal, Szakasits Árpád és Várnai Zseni verseit támadják, s tulajdonképpen előzményét alkotják Gergely Sándor nagyobb lélekzetű szemléjének: Magyar karácsonyi irodalom (SK 1932. 3. sz. 74—75.). A cikkek irányzata, hangvétele azonos Kun Béla idézett írásaival. (L.: 130. j.) 138 A szövetségi kérdést a RAPP magyar szekciója ugyanúgy kezelte, mint az orosz proletárírók az ún. „útitársakkal” kapcsolatos politikát. A forradalmi kispolgári írók közeledésében puszta érdeket látott, s szövetségük elfogadását elsősorban taktikai lépésnek tekintette. Igen jellemző ebből a szempontból Illés Béla véleménye, aki a következőket írta erről a harkovi konferencia előtt: „A polgári intelligencia (és ezen túl a kispolgárság) egy része a forradalmi proletariátus felé keres kiutat tarthatatlan helyzetéből. Az irodalomban ez úgy mutatkozik, hogy nemrég még tőlünk nagyon távol álló írók tesznek szerelmi vallomásokat a Szovjetuniónak és ajánlják fel magukat a proletárirodalomnak. A helyzet országonként (a válság mértéke és a proletariátus ereje szerint) más és más — de a plénumnak elvben és gyakorlatban általános érvényű választ kell adnia a kérdésre, milyen mértékben kell és milyen formában szabad elfogadni a felajánlkozást, hogy és hol kell felhasználni az új szövetségeseket.” (L. Í33. j.) 139 Barna Károly például (az álnév mögött valószínűen Gábor Andor rejtőzik) a következőképpen jellemzi 1928-ban Móriczot: „Ma a parasztot már az úr szemével nézi, nem mint régen (ha nem is következetesen) az urat a paraszt szemével ... A valamikori Móricz Zsigmond, a szentendrei, a kövér, hantos magyar földön állt s földszagú volt, a mai Móricz, a nagyatádi, ködben úszik és kávéház szagú, még akkor is, ha egyetlen pesti kávéházba be nem viszi bajuszát.” (Parasztregények III. 100%, 1928. ápr. 7. sz. 243 — 245.) Kassák Lajosnak a 100%-ban egész irodalma van. A szerkesztőség véleményét legteljesebben kifejtő cikk Vajda Sándoré [szintén álnév]: „Konstruktív szocializmus” — avagy: Kassák szembeszáll a destrukcióval. ”(100%, 1928. dec. 3. sz. 134—38.) 281