Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): „Jöjj el, szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. - Irodalom - szocializmus 2. (Budapest, 1967)
M. Pásztor József: Szabad Írás 1934
M. Pásztor József: SZABAD IRAS 1934 A Szabad írás „irodalmi és művészeti kritikai beszámoló” a magyar ellenforradalmi korszak szocialista világnézetű sajtókiadványa volt.1 Egyike azoknak a rövid életű kiadói kezdeményezéseknek, melyek nyilvánosságot akartak teremteni a hazai proletárírók számára. A magyar munkásmozgalmon belül az ellenforradalmi elnyomás viszonyai között sem szűnt meg az a törekvés, hogy lapok, folyóiratok, könyvek hasábjain terjesszék a marxizmus eszméit. Fórumot kaptak a munkásmozgalom írói a szociáldemokrata kiadványokban, melyekben az opportunista politikát szolgáló cikkek mellett forradalmi gondolatokat tartalmazó írások, irodalmi alkotások is megjelentek.2 Az 1920-as évek második felétől a sorait rendező kommunista párt is alapított legális, illetve féllegális irodalmi és társadalomtudományi folyóiratokat.3 1934-ig jelentős kiadványai voltak: az irodalmi, kritikai és politikai tematikájú 100 %4, a tudományos felvilágosító tevékenységet kifejtő Társadalmi Szemle, a Forrás „irodalmi és művészeti szemle”, valamint az ellenzéki kórusmozgalom lapja, a Kórusművészet és a József Attila szerkesztői közreműködésével kiadott Front és Valóság. A két munkáspárt által irányított lapokon kívül olyan szocialista eszmeiségű sajtókiadványok is megjelentek az országon belül, melyek nem tartoztak a hivatalos pártkiadványok közé. Létrehívói között voltak a baloldali szociáldemokraták, akik az önálló lapalapítással a pártvezetés gyámkodásától akartak megszabadulni. Ezek között legjelentősebb a Nagy Lajos főszerkesztői közreműködésével megjelentetett Együtt volt.5 Kassák Lajos hazai lapjai, főként a Munka „független szocialista” prog-1 Megjelent 1934 február (1. sz.) és május (2. sz.) havában. Müller Lajos felelős szerkesztő és kiadó szerint még egy harm ad i к kettős szám is megjelent, de ennek eddig nyomára jutni nem tudtunk. (Ä Szabad írást a továbbiakban Szl-vel jelöljük.) 2 Ilyen irodalmi és társadalomtudományi kiadványok voltak- Bisánszky Ignác és Kálmán József szerkesztésében az 1920-as évek közepén megjelenő A Holnap c. folyóirat és az Új írók, Új írások c. almanach, valamint a Szakosíts Árpád szerkesztésében 1926-ban kiadott Harcos énekek c. antológia. 3 Az évente tízszer megjelenő „nem időszaki” folyóiratok kiadására nem kellett előzetesen engedélyt kérni; ezzel a lehetőséggel éltek a kommunista és más munkásmozgalmi kiadók. 4 Tamás Aladár: 100%. Bp. 1965.; József Attila Emlékkönyv. Bp. 1957. Szerkesztette Szabolcsi Miklós.; ErkiEd.it: A 100%. = Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből (továbbiakban: Tanulmányok . . .). Bp. 1962. 5 1927 — 28-ban jelent meg. Felelős szerkesztője Bisánszky Ignác, szerkesztői: Kálmán József, Nyigri Imre, Szirmai Rezső és Gyomai Imre voltak. 303