Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): „Jöjj el, szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. - Irodalom - szocializmus 2. (Budapest, 1967)
Függelék - Illés László: A moszkvai Új Hang c. folyóira repertóriuma (1938-1941)
Pervy Péter: Költők iskolája. 1939. 9. sz. 86. [Gábor Andor]: Költők iskolája. 1940. 4. sz. 123 —126. [Kassák Lajos: Altató című verséről.] [Gábor Andor]: Költők iskolája 1940. 7—8. sz. 54—65. [Illyés Gyula: Folyók, fjordok, kis falvak . . . c. versének elemzése.] [Gábor Andor]: Köröskörül fekete 1941. 2. sz. 76—77. [Az Orvos a falun o. vers elemzése.] Cikkek a kulturális életről, irodalomról, művészetről A Márciusi Front széthullása. 1941. 5. sz. 40—45. Ajtüsz, vagyis az akünök versenye. 1940. 12. sz. 8 — 11. [Nurbülek Bajmuratov és Nartáj Begezsánov akünök műveinek méltatása és fordítása.] IGE jutányos áron. 1939. 1. sz. 86 — 89. [József Attiláról, a szovjet és a magyar irodalmi életről.] Irányokról és különbségekről. 1939. 5. sz. 84—88. [A magyar irodalom általános helyzetéről Schöpflin Aladár egy Nyugat-beli cikke kapcsán.] Janka Kupala, a belorussz költő. 1941. 6. sz. 3. Kanyargó ösvények. 1939. 12. sz. 100— 104. [Illyés Gyula előszaváról a Gionokötethez.] Karinthy Frigyes. 1938. 10. sz. 115— 117. Közöljük ezt a hozzászólást. . . 1938. 11. sz. 90—91. [Válasz Aba László: Széljegyzetek Gábor Andor cikkéhez c.; írására, amely az Új Hang 1938. 11. sz. 86 — 90. o.-n jelent meg.] Kritika a kritikáról. 1939. 3. sz. 100— 10 8. [Anna Reiner: Manja című regényéről, egyben G. A. esztétikai nézeteiről.] Magyar költészet a világháború esztendeiben. 1938. 8. sz. 122 —126. Palinódia. 1939. 2. sz. 60 — 63. [Hatvány Lajosról.] Toborffy tanár úr. 1941. 3. sz. 28—34. [Saját iskolai élményeiről, Péterfy Jenőről/] Uj poézis. 1941. 2. sz. 31 — 32. [Ny. Aszéjev, A. Szurkov, Sz. Kirszanov költeményeiről.] Új poézis. 1941. 3. sz. 84—87. [Riport egy munkásgyűlésről, Bezimenszkij egy versének bemutatása.] Üzenet az Üzenetnek. 1939. 7. sz. 83 — 88. [A párizsi Üzenet c. népfrontos lapról.] Valóság és emberábrázolás. 1938. 2. sz. 71 — 77. [Willi Bredel: Ismeretlen testvéred című regényéről.] G. A.: Egy híres vers története. 1939. 11. sz. 5—10. [Lermontov: A költő halála c. versének keletkezéséről.] G. A.: Kari von Ossietzky. 1938. 5. sz. 98-99. A szerk.: Nem értünk egyet. . . 1939. 2. sz. 120. [Vita Vas Tibornak Paul Nizan: Az összeesküvés c. regényéről írott kritikájával. L. Új Hang 1939. 2. sz. 118 — 120.] Árva Péter: Lapok és könyvek. 1939. 8. sz. 107 —110. [A szovjet kultúrforradalomról.] Karakán Tivadar : Aki Ady Endrével együtt. . . 1940. 9. sz. 94—96. [Az ellenforradalmár Lendvai-Lehner István Ady társává igyekszik felnöveszteni magát.] Mettly Mihály: A madár fiaihoz. 1939. 11. sz. 105—106. [Az allegória elterjedéséről a magyar sajtóban.] —: Gyöngyösbokréta. 1940. 11. sz. 79 — 81. —: Időszerű tömeglélektan. 1941. 4. sz. 61 — 63. [Előadás a freudizmusról a Magyar Pszichológiai Társaságban.] —: Magyarnak lenni sors. 1940. 2. sz. 49 — 52. [A Szekfű Gyula szerkesztésében megjelent Mi a magyar? című kötetről.] —: Mondottam ember, küzdj és bízvabízzál! 1940. 10. sz. 44—46. [Babocsay László képviselő programbeszédéről.] —: Nehéz a zavart eloszlatni. 1941. 2. sz. 78 — 80. [A Szekfü-féle szellemtörténeti iskoláról.] —: Petőfi sírja, avagy tatárjárás a magyar irodalomtörténetben. 1940. 12. sz. 102 — 109. [A Magyarság c. lap egy cikksorozatáról. ] —: Új magyar betegség: az asszimiláció. 1939. 7. sz. 75—78. [Farkas Gyula: Az asszimiláció kora a magyar irodalomban c. könyvéről s a róla szóló kritikákról.] Névtelen Ákos: Felelősség. 1940. 7 — 8. sz. 31 — 32. [Szekfű Gyula szellemtudományi történelemszemlélete és a nyilasok érvelése.] Pervy Péter: Klasszikus készül. 1940. 7—8. sz. 44—46. [Illés Endre: Kosztolányi, a tanulmányíró című kritikájáról.] —: Pányvás halászok. 1939. 7. sz. 93 — 94. [Szomolnoki László egy giccses írásáról.] —: Számadó Ernő, a nyilasok nagy költője. 1941. 1. sz. 79 — 82. Tüköry Tivadar: Rossz vers dicséreti. 1939. 1. sz. 94—95. [Babits Mihály: Áldás a magyarra c. verséről.] 619