Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): „Jöjj el, szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. - Irodalom - szocializmus 2. (Budapest, 1967)
Bokor László: Jószef Attila Bécsben
József Attila egyetemi leckekönyvéből már az első félévben kitűnik a filozófia és a francia irodalom iránti érdeklődése. Bizonyára barátai segítségével tájékozódott a kollégiumok közt, mert igen céltudatosan választja ki az egyetem leghíresebb professzorainak előadásait. Filozófiából az első félévben Robert Reininger: Geschichte der neueren Philosophie vom Ausgang des Mittelalters bis Kant című előadását hallgatja. A professzor egy fajta fenomenalizmus képviselője, közvetlen kutatási területe a XVII — XVlII. századi angol empiristák.63 64 Filozófiai kollégiuma a nyomtatott tanrend szerint a reneszánsz és a racionalizmus korszakával foglalkozott, valamilyen oknál fogva nem elégíthette ki József Attilát, mert a második félévre már nem vette fel. Valószínűleg a modernebb filozófiai problémák érdekelték, mert a nyári szemeszterre Heinrich Gomperz két előadását is beírta leckekönyvébe, az egyiknek címe: Übersicht der Geschichte der neueren Philosophie, a másiké: Platons Ideenlehre. József Attila filozófia gyakorlatra, tehát szemináriumra is hozzá járt. A nyomtatott tanrendből nem derül ki, hogy Gomperz előadása az újabb filozófiából milyen irányzatokat tekintett át. Heinrich Gomperz filozófiája is a fenomenológiához állt közel. Fő művének a Weltanschauungslehre c. könyvét tartotta. Filozófiai álláspontját a „pathempirizmusban” jelölte meg, a legfontosabb tudattartalmaknak (Bewusstseintatsachen) a képzeletet és az érzést tekintette. Egy immanens szemléletmódot (bewusstseinimmanente Betrachtungsweise) próbált megvalósítani.61 József Attila indexéből kiderül, hogy felvette a bécsi egyetem már akkor igen jelentős, azóta világhírűvé vált pszichológusának, Kari Bühlernek egy kollégiumát is. Ez a kollégium is a költő korai lélektani érdeklődésének bizonyítéka. Bühler kezdetben a kísérleti lélektan híve, később appercepciós pszichológiai álláspontra tért át. Szaktudománya különöző ágaira hatott: vizsgálta a gondolkodás menetét, lefektette a beszéd lélektanának alapjait. Hangsúlyozta a nyelv és a logikai tartalom szoros, elszakíthatatlan kapcsolatát.65 A nyári szemeszteren csak logikát hirdet. József Attila ezt nem vette fel, hanem beírta Bühler feleségének és munkatársának Charlotte Bühlernek Sozialpsychologie c. kollégiumát, de később, nem tudni milyen okból, kihúzta. Francia irodalomtörténetet és nyelvészetet már kevésbé jelentős német tudósoktól tanult, hiszen a romanisztikának Bécsben sohasem voltak igazán kimagasló képviselői. A klasszikus francia irodalom történetét Montaignetől Voltaire-ig Walter Küchler adta elő, József Attila a nyári szemeszterre is felvette kollégiumát a XVIII. századi francia irodalomról. Küchler Moliere-63 Uo. és a továbbiakra nézve is: Der grosse Brookhaus. Leipzig 1928 —1935; Öffentliche Vorlesungen an der Universität zu Wien, Wintersemester 1925—26, Sommersemester 1926. 64 Brockhaus. Gomperz művei: Weltanschauungslehre. 1905., 1908; Die Lebensauffassung der griechischen Philosophen und das Ideal der inneren Freiheit. 1904., 1927.; Sophistik und Retorik. 1912.; Das Problem der Willensfreiheit. 1907.; Über Sinn und Sinngebilde. Erklären und Verstehen. 1929. 65 Művei: Die Gestaltwahrnehmungen. 1913.; Die geistige Entwicklung des Kindes. 1919.; Handbuch der Psychologie. 1922.; Krise der Psychologie. 1927.; Ausdruckstheorie. 1933.; Sprachtheorie. 1934. — L.: Brockhaus és Új Magyar Lexikon. 94