Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): „Jöjj el, szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. - Irodalom - szocializmus 2. (Budapest, 1967)
Bokor László: Jószef Attila Bécsben
ről, a francia romantikáról, Renan, Rolland, Barbusse műveiről s a német von Unruhról írt könyveket. A francia regény történetéről Wolfgang Wurzbach professzortól hallgatott előadást,66 aki a XIX. század második szakaszával, a realizmus korszakával foglalkozott.67 Bizonyára már Bécsben is alapvizsgájára gondolt József Attila, mert nyelvészeti kollégiumokat is felvett. Mind a két félévben hallgatta Elise Richter előadásait, az elsőben a francia nyelv történetéről, a másodikban a román szórendről. Elise Richter professzor az első nő volt, aki katedrát kapott osztrák egyetemen. Lélektani és élettani szempontból foglalkozott a nyelv lényegével és fejlődésével, mindenekelőtt a román nyelvek fejlődésének belső összefüggésével.68 Első félévi előadásait hangfiziológiai kísérletekkel szemléltette. A kollégium József Attila számára gyakorlati irányúnak tűnhetett, tekintve, hogy a nyomtatott tanrendben „bevezetés a fonetikába” alcímmel jelölték.69 Erősen gyakorlati érdeklődés vezette a második félévben Kari Ettmayer: Die formelle Entwicklungsgeschichte des Neufranzösischen című kollégiumának felvételében is. A professzor igen érdekes nyelvészeti kérdést, a latin és északolasz nyelvjárások problémáját kutatta, foglalkozott még szintaktikai és nyelvföldrajzi kérdésekkel is.70 József Attila — egyébként nem túlságosan mély — művészettörténeti érdeklődésének bizonyítéka egy második félévben felvett kollégium (Wasserhofer: Einführung in die Geschichte der kirchlichen Kunst). Ugyancsak a második félévben választ egy Geschichte Ägypten der Spätzeit című kollégiumot is, érdeklődése azonban inkább a híres Hermann Junker régész professzor személyének szól, aki Túra, Kubanie, Ermenne, Toske környékén maga is vezetett ásatásokat Egyiptomban, és tudományágának egyik bécsi híressége volt.71 Ezeket az előadásokat hallgatta vagy hallgathatta József Attila a bécsi egyetemen. Az életműben kimutatható, közvetlen hatásukról túlzás volna beszélni, annyi azonban bizonyos, hogy gyökerében másfajta, szabadabb, demokratikusabb és főleg kritikusabb tudományos légkörrel találkozott Bécsben, mint amilyent addig ismert. Határozott filozófiai érdeklődése már itt megnyilvánult. Az egyetemen ugyan kizárólag idealista, a machizmust folytató professzorok interpretálásában ismerkedett meg a filozófia történetének egyes szakaszaival, de könyvtárakban, emigráns előadásokon 66 Küchler művei: Französische Romantik. 1908.; Rolland, Barbusse, v. Unruh. 1919., 1920.; E. Renan. 1921.; Moliere. 1929. — Wurzbach spanyol írókat: Cervantest, Calderont, Lope de Vegát fordított. 67 Öffentliche Vorlesungen an der Universität zu Wien. Wintersemester 1925—26. 68 E. Richter művei: Zur Entwicklung der romanischen Wortstellung aus der lateinischen. 1903.; Wie wir sprechen. 1912., 1915.; Fremdwortkunde. 1919.; Lautbildungskunde. 1922. 69 Öffentliche Vorlesungen an der Universität zu Wien. Wintersemester 1925—26. 70 Ettmayer munkái: Über das Wesen der Dialektbildung, erläutert an den Dialekten Frankreichs. 1924.; Zur Lehre von den paradiktischen Konjunktionen im Französischen. 1927.; Das Vulgärlateinische. 1916. 71 H. Junker művei: Grammatik der Denderatexte. 1906.; Koptische Poesie des X. Jahrh. 1908.; Die Onurislegende. 1917.; Papyrus Londorfer. 1. Teil 1921. Nubische Texte. 1921. 95