Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Szabolcsi Miklós: "…akkor inkább Bakunint meg Kropotkinkát…"
A két állítás azonban nem mond ellent egymásnak. Már csak azért sem, mert a két ténysorozat egymást követte. Úgy látszik, József Attila a megérkezése körüli időkben, 1927 tél végén, vesz részt az Anarchiste-Communiste mozgalomban, tavasszal azonban már — barátai közvetítésével — lépéseket tesz a franciaországi magyar párt munkájába való bekapcsolódás irányába — mintegy folytatásául annak a tevékenységnek, amelyet Magyarországon 1924 óta, előbb a Szociáldemokrata Párt tagjaként, majd az MSzMP munkáját segítve kifejtett.11 Ismeretes azonban, hogy az illegális KMP munkájába való valódi bekapcsolódására csak jóval utóbb, 1930 szeptemberében került sor. 6. Mindezek csak életrajzi tények — ahogyan a ma irodalomtudományában szeretik mondani: „anekdotikus” tényezők. Vizsgálódásainkat két irányban kell továbbfolytatni: van-e nyoma mindennek József Attila költészetében? És másfelől: melyek az előzményei annak, hogy éppen az Union Anarchiste Communiste-tel keresett kapcsolatot, vagy véletlen műve volt ez csupán — azaz: voltak-e anarchista vonások világképében korábban is? A párizsi Union Anarchiste Communiste-el való kapcsolatnak egy vers határozott, programszerű tanúbizonysága: ez a Szabados dal: „Ahol nincsen villanylámpa, gyújtsd a burzsujt gyertyalángra, ahol nincsen hús a babban, füstölt burzsuj főj jön abban, úgy biz édes cimborám 1 Rossz cipőd nem ér egy füttyöt? Burzsujszemmel kend a bütyköd; hát az ablak? vedd a sorját — gitteld be a burzsuj orrát, úgy biz édes cimborám 1 Hol titkolni kell a harcot, burzsujbőrbe kösd be Marxot; ha nem Marxot, akkor inkább Bakunint és Kropotkinkát, úgy biz édes cimborám 1 Egyre többen, egyre jobban, irtsd a burzsujt megfontoltan; — aki gyönge anyámasszony, az csak százhúszat akasszon, úgy biz édes cimborám 1” Már a címe is világos: a „Szabados” a „libertaire” szó szerinti fordítása, a versnek tehát ez is lehetne a címe: Anarchista dal vagy Anarchista induló. Mert kétség, telenül induló — mozgalmi dal — népdal-induló — vagy operadallamra írt szöveg- A sorok éles tagolódása két félre (4 -j- 4) és a refrén hangsúlyozott népiessége arra A Vörös csontú költő. = I. m. 178. — Ugyanerről ír Cserépfalvi Imre is. L.: Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt. Bp. 1964. 121. 11 Kuti Jenő (írásbeli közlése) szerint az 1927. május 1-i felvonuláson a Vincennes-i erdőben a magyar kommunisták és szimpatizánsok csoportjában vonult fel József Attila. 181