Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)

Vajda Gy. Mihály: Bertolt Brecht magyar fogadtatása

pontosan az eredeti szerint fordította, Villon L’Epitaphe en forme de ballade que feit Villon pour luy et ses compagnons, s’attendant estre pendu avec eulx címmel ellátott költeménye nyomán. A Toliban elsőnek megjelent Nyugosztaló hoz azonban lábjegy­zet került, mégpedig a következő: „Brecht ’Drei Groschen Oper’-jében ’Ballade, in der allen verziehen wird.” Ki hivatkozott Brechtre? Nem valószínű, hogy a fordító. Brecht balladájának az itt közölt címe ugyanis hibás. Nyilván „emlékezetből” írta oda, aki odaírta. A helyes cím nyelvileg körmönfontabb: „Ballade in der Macheath jedermann Abbitte leistet.” Ha József Attila tette volna oda a német címet, bizonyá­ra pontosan írta volna. Másrészt a közölt szöveg nem azonos a Brechtével, amely nem a fenti Villon-ballada fordítása, hanem annak és egy másik Villon-balladának, a Par laquelle Villon crye mercy á chascun címűnek kontaminációja. ígyhát alighanem a szerkesztő látta el lábjegyzettel a fordítást, Kaczér Illés, s ugyanígy a másodiknak megjelent Villonról meg a vastag Margóiról szóló balladát is: „Brecht Drei Groscheno­­perjében: Zuhälterballade.” Ez Villon szövegének szabad s a darabbeli helyzethez adaptált átköltése és József Attila fordításának szövegével ismét csak nem azonos. A Koldusopera balladái és József Attila Villon-fordításai között szövegszerű érint­kezésről tehát nincs szó, de a fordítások közzétételének összefüggése a Koldusopera songjaival kétségtelen. Brecht és József Attila költészete között nem is elsősorban filológiai érintkezést kell keresni — noha mint az előbbi rövid utalásokból kiderül, egészen ez sem lenne eredménytelen —, még kevésbé kellene „hatáskutatáshoz” folyamodni; de a világnézeti azonosság és az avantgarde mozgalmaktól átvett és átfunkcionált alkotómódszerek felhasználása elegendő alapot szolgáltatna részlete­sebb egybevetésükre, különösen ha meggondoljuk, hogy József Attila tanúja volt a drámaíró Brecht magyarországi bemutatkozásának, és éppen a Koldusopera bemu­tatásának a körülményei nyomán Brecht jelenlétének a magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységében. A Villon-fordítások révén József Attila és A Toll szer­kesztője hozzájárult a Koldusopera előkészítéséhez, a Villon-fordítások létrejötte pedig ilyenformán beletartozik Brecht magyarországi történetébe is. Hosszas huzavona után a Vígszínház a bemutató napját 1930. szeptember 6-ra tűz­te ki. Néhány nappal a bemutató előtt játszódtak le az ismeretes szeptember 1-i események. A tüntetést az SZDP kezdeményezte, de az illegális KMP fejlesztette harcos tömegdemonstrációvá. A magyar munkásság felvonult az utcákon, s a véres összeütközések nyomán a hatóságok készenlétben tartották a rendőrséget és a csen­dőrséget, hogy csírájában fojthassanak el minden további megmozdulást. Feszült politikai helyzet közepette folytak tehát a magyar Háromgarasos opera premierjének próbái, aggodalmak között, hogy milyen visszhangot fog kiváltani a darab, nem ad-e alkalmat politikai megnyilvánulásokra, rendőri beavatkozásra. Erre utalnak a magyar átdolgozó, Heltai Jenő előzetes nyilatkozatai. Már augusztus 30-án így nyilatkozott a Pesti Naplóban: „Ennek az átdolgozásnak az itt elterjedt hírek ellenére nincs sem­miféle kommunista propaganda íze. Erről beszélni sem lehet. Egyszerűen a szegény­ember, a koldus, a nyomorult ember vagy a rabló van szembeállítva a jómódú ember­rel, az arisztokratával, a renddel, a törvénnyel. Túlságosan erotikus a német átdolgo­zás? A német színpad a világ minden színpadja között a legszabadabb. Színpadi elképzelésük a legmerészebb. A németek nem ismernek olyan határokat, amelyekkel mi kénytelenek vagyunk számolni. — Amikor én átdolgoztam ezt a darabot, termé­szetesen számot vetettem azzal, hogy nálunk sok minden nem lehetséges, amin Német­országban senki sem ütközik meg. Iparkodtam tehát inkább az angol eredetihez ragasz­kodni, mint a német átdolgozás néhány feltűnő szertelenségéhez. Csak a hatás lesz 472

Next