Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Szabolcsi Miklós: "…akkor inkább Bakunint meg Kropotkinkát…"
SzABObC si Miklós „. .. AKKOR INKÁBB BAKUNINT MEG KROPOTKINKÁT . .” — Egy epizód József Attila életéből — 1. József Attilának Fábry Zoltánhoz írt, 1931. szeptember 3-i levelében — más források híján mindmostanáig ez a levél számít leghitelesebb, legrészletesebb mozgalmi önéletrajzának — olvashatjuk: „Én anarchista voltam azelőtt, tagja a párizsi ,Union Anarchiste-Communiste’-nek.. J’1 A költő párizsi éveinek történetéhez tartozik: mi volt ez az Union, mennyiben s mennyi ideig volt a költő anarchista? Helyszíni kutatással sikerült a költő életrajzának erre a részletére némi fényt deríteni.2 I 2. Union Anarchiste-Communiste (U. A. C.) — a francia anarchista mozgalom történetének egyik fázisában hívták így a mozgalmat.3 A XIX. századi lendületes indulás után az 1920-as években az anarchista mozgalom visszaszorul. Egyik oka ennek: az első világháború mindent elöntő nacionalista hulláma, a győzelmi hangulat Franciaországban, az anyagi jólét fokozódása az „illúziók éveiben”. — így panaszolja ezt az anarchista lap éppen József Attila párizsi tartózkodása idején: „ ... Jamis peut étre, les hommes ne furent moins révolutionnaires que de nos jours.. ,”.4 És másrészről: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjet rendszer léte lényegesen gyengíti az anarchista mozgalmakat Nyugat-Európában is. Igaz: bizonyos véleménykülönbségek kiélesednek 1919 után a fiatal Szovjetköztársaságban, utóbb az anarchisták egy nagy része fegyverrel a szovjethatalom ellen fordul, Machno Délen, kisebb csoportok Moszkvában és Leningrádban. De most a bolsevizmus kínál reális alternatívát, forradalmi lehetőséget azoknak a nyugat-európai munkástömegeknek, akik elégedetlenül a szocialistákkal vagy a szociáldemokratákkal — azelőtt az anarchizmusban vagy az anarchoszindikalizmusban látták a forradalmi utat, sorsuk változtatásának módját.5 1 A levél közlése: József Attila Összes Művei (a továbbiakban: ÖM). Bp. 1958. III. 445. 2 Itt köszönöm meg az anarchista mozgalom történészeinek s idős résztvevőinek, Jean Maítronnak, Maurice Laisant-nak és elsősorban Louis Simonnak útbaigazításukat. 3 A francia anarchizmus történetének természetesen hatalmas irodalma van. Az anarchizmus kérdéseire — összefoglalóan újabban 1. Dániel Ouékin: L’ anarchisme. Gallimard, Idées, 1965. — A francia mozgalom történetének legalaposabb feldolgozása: Jean Maítkon: Histoire de mouvement anarchiste en France (1880—1914). Paris, 1955. Soc. Universitaire d’Éditions et de Libraire. — Az 1920-as évek francia anarchista mozgalmának még nem jelent meg összefoglaló feldolgozása, az erre irányuló munkálatok most folynak. 4 Sébastien Faure cikke a Le Libertaire, az „Union Anarchiste” hetilapja 1927. márc. 4-i számában. 5Vö. pl. a legújabb véleményt: „Az anarchizmushoz képest — amely kétségtelenül az 1919 előtti szélsőbaloldali mozgalom volt és amelynek nagyobb részét szívták fel, mint általában gondoljuk — a kommunista pártoknak jól meghatározott ideológiájuk és 12 177