Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
h atározottan kialakult irányvonal és program alapján indult, irodalmi arculata csak fokozatosan teljesedett ki. Az első megjelentett magyarországi szerző József Attila, Esik és Anyám c. verseivel.10 Március idusán Ady Mosti március c. versét közlik, aztán Illyés Gyula Dózsa György ceglédi beszédét,11 majd Déry Tibor,12 Veres Péter,13 Bálint György,14 Szabó Zoltán, Fejtő Ferenc, Féja Géza következnek egymás után.15 Rendszeres lapszemlét a csehszlovákiai magyar folyóiratokon kívül a Gondolatról, Szép Szóról, Válaszról, Szocializmusról, Korunkról és az Erdélyi Helikonról közölnek. Az irodalmi szemelvények között elég gyakran találhatók másodközlések, s ilyen esetben magyarországi anyagaikat ezekből a lapokból válogatják. Ebből következően a magyarországi szellemi életről nyújtott képük azokat az ellentmondásokat tükrözi, amelyek a mégiscsak különböző irányú szerzők és csoportok műveinek eléggé kritikátlan, analizálás nélküli egymás mellé helyezéséből adódnak. A Magyar Nap első félévében a „népi” irányú, szociográfiai irodalom és a Szép Szó körének polgári liberális irodalmának együtt szerepeltetésében elsősorban az a szándék munkálkodik, mely a népfrontpolitika jegyében a magyarországi baloldali irodalomnak e két jelentős irányzatát egy nevezőre szeretné hozni. E szándék a népfrontpolitika alapvető követelményének — „pás d’ennemi a gauche” — nincs ellenség a baloldalon — alkalmazását és a magyarországi irodalomban való kialakításának egyik fő feltételének felismerését jelzi. A baloldali irodalomnak ilyen irányú befolyásolása a lapnak mindvégig egyik legfőbb törekvése volt. Az egyes irányzatok értékelésében, a népfrontpolitika kialakításában számbajöhető szerepük mérlegelésében, különösen az első időkben a lapnak nincs egységesen elfogadott álláspontja. Az egyes munkatársak — Vass László, Rácz István, Fábry Zoltán, Szekeres György felfogásának megfelelően — 3—4 féle álláspont nyer egyszerre kifejezést. Legegyetemesebb szempontok alapján Rácz István közeledett a magyarországi korabeli szellemi élet felméréséhez: „Olvasva az Aragonok, Malraux-ok sorsokat rajzoló, társadalmi erőket boncoló regényirodalmát, nézve Brechték forradalmi színdarabjait, csodálva Majakovszkij, Biok hatalmas zengésű líráját; féltékeny érdeklődéssel, fajtánkat szerető kíváncsisággal kutatjuk a magyar irodalmat: mi újat, mi korszerűt, mait termelt ki?”16 — Helyzetfeltárása a magyar szellemi és művészi élet egészét mérlegre téve elég reális, A legnagyobb eredményt, előrelépést a művészetben fedezi fel: „Milyen jó az államilag szubvencionált giccsek szégyenteljes világában olyan festőre rátalálni, mint Derkovits! — Dózsa-sorozat 1 — .. t Nem képzelődünk, jól tudjuk: ez a Karafiáthok, Hómanok szégyenére éhenhalt 10 József Attila: Esik. Magyar Nap (a továbbiakban MNap), 1936. márc. 5. 4; Anyám MNap, 1936. máj. 10. 4. 11 Illyés Gyula: Dózsa György ceglédi beszéde. MNap, 1936. máj. 1. 3. 12 Déry Tibor írja: „Az író ma vagy meggyőződése vagy érdekei ellen kénytelen élni.” MNap, 1936. ápr. 25. 13 Veres Péter: Szombat (Napló). MNap, 1936. márc. 19. 14 Bálint György: „Az idő rabságában” c. kötetéről egymás után két ismertetést közölnek: 1936. jún. 4; 1936. júl. 22. 15 Szabó Zoltán: „Tardi helyzef’c. művéből részletek 1936. jún. 28; nov. 17; Féja Gézától Vass László interjút közöl 1936. aug. 2.-án, Fejtő Ferenc: „Martinovics” c. művét ugyancsak Vass László mutatja be 1936. szept. 18-án. 16 [Rácz István] Baekóczy István: „Ujjunk begyéből vér serked ki... ” MNap, 1936. júl. 26. 317