Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
nem fordultunk a néphez, annak oka anyagi nehézségeinkben rejlik. De őszre ^Márciusi Front’ címen egy hetilap és röplapok kiadását tervezzük.”74 1937-ben a csehszlovákiai „Tátra” kiadó sorozatot tervezett a népi írók — Féja Géza, Veres Péter, Kovács Imre, Szabó Pál, Balogh Edgár — műveinek megjelentetésére. Elsőnek — és egyben utolsónak — Féja Géza „Régi magyarság” című kötete jelent meg. Vass László a rá jellemző lelkesedéssel üdvözli a sorozatot és Féja könyvét.75 A Márciusi Frontról írt cikkeiben azonban József Attila nyilatkozata után már a korábbinál kritikusabb hangnemre vált át. „A Márciusi Front ma még korántsem jelent egységes s tisztult világszemléleti tábort. Tagjai közt vannak karrieristák” — írja Erdélyi Solymosi Eszter vére c. verse kapcsán — s elítéli a költőt, de egyben a körülötte kialakult vita módszerét is. Cikke lényegében Révai Gondolat-beli írásának parafrázisa: „Antiszemitizmus és demokrácia kizárják egymást. De antiszemitizmusellenesség önmagában, minden járulék nélkül még nem jelent demokratikus állásfoglalást. Köztudomású, hogy vannak olyan fasizmusok is (pl. az olasz és egyes franciák), amelyek nem antiszemiták. Éppen ezért úgy véljük, hogy azok is gátolják a demokratikus kibontakozást, akik indokolatlanul völkisch kurucságot, vér és rögszagot, zsidó-ellenességet szimatolnak ott is, ahol nincsen. Sok gyakorlati pontban megegyező közös követelésekért az öszszes demokratikus erőknek fegyverbarátságot kell kötni ,a francia népfront mintájára’, amint azt nagyon helyesen javasolta József Attila a Magyar Napnak adott nyilatkozatában.”76 S nyomatékül idézi Illyés Gyulának a népfrontos összefogás alapelvét klasszikusan kifejező, híressé vált epigrammáját: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh ma nem azzal kell, honnan jössz, — azzal ecsém: hova mész!”11 1937. október 3-án a Márciusi Front Makón nagygyűlést tartott. „A makói nagygyűlés a társadalom minden rétegének nagy érdeklődése mellett zajlott le. A környékről, s a messze Tiszántúlról küldöttségek jöttek, hogy hallgassák a szabadság szellemét hirdető írók megnyilatkozásait” számol be az eseményről a Magyar Nap.78 Március 15-e után ez volt az első kísérlet arra, hogy a Márciusi Front kitörjön a szellemi mozgalom kereteiből, s kapcsolatba lépjen a dolgozó tömegekkel is. Megszervezése kommunisták részvételével a népfrontpolitikai összefogás alapján történt.79 A nagygyűlés legaktívabb szervezője Érdéi Ferenc volt, aki a továbbiakban is a legkövetkezetesebben harcolt azért, hogy a Márciusi Frontból harcos politikai mozgalom legyen. A Magyar Nap-ban örömmel üdvözölték és ismertették ennek érdekében a Válaszban megjelentetett cikkét.80 71 71 Uo. 75 [Vass László] (V L): Megjelent Féja Géza magyar irodalomtörténete. MNap, 1937. júl. 21; Vass László: Az ó-magyar arc. MNap, 1937. aug. 25. 76 Vass László: Vérvád és irodalom. MNap, 1937. aug. 21. 77 Uo. 78 A Márciusi Front kiáltványa a magyar demokráciáért — a makói nagygyűlés eredményei. MNap, 1937. okt. 1. 79 Erdei Ferenc levele Sárközi Györgyhöz. — Közli K- Nagy Magda: A Válasz. Bp. 1963. 327-328. 80 Politikai mozgalommá fejlődik a Márciusi Front. MNap, 1937. dec. 191. 333