Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Varga Rózsa: A Magyar Nap c. napilap az antifasiszta népfrontpolitika szolgálatában
anarchista, gondolkozhatom. De azon, hogy baloldali legyek-e, pillanatig sem.’ Ez hozott bennünket össze. Az, hogy lényegében mindkettőnk világszemlélete baloldali.”9® önmagában ez nem sokat árul el a Szép Szó íróinak és József Attilának egymáshoz való viszonyáról, de kiemelve azt dokumentálta, hogy eltérő politikai felfogások mellett is megvalósítható a baloldali szellemi erők együttműködése. Mellőzve az eredeti interjú vitatható esztétikai fejtegetéseit, a Magyar Nap éppen ezt tartotta fontosnak kiemelni. A továbbiakban is jellemző a Magyar Nap irodalmi rovatára, hogy olyan törekvéseket, amelyekben csak a lehetőségek vannak meg, s még a szándékok iránya is vitatható, kapcsolatba hozzák a népfrontpolitika feladataival. Vass László a Szép Szó Mai magyarok régi magyarokról c. ünnepi számát, amely az 1936-os könyvhétre jelent meg, úgy üdvözli, mint a haladó hagyományok felélesztésére vonatkozó népfrontpolitikai program megvalósítását. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozata nyomán az egyes országok kommunista pártjai a polgári történetírás és a fasizmus történelemhamisításának leleplezése, a demokratikus hagyományoknak a tömegekben való tudatosítása érdekében nagy gonddal foglalkoztak a pozitív hagyományok újraértékelésével. A Szép Szó történelmi esszé-sorozata természetesen nem a kommunista népfrontpolitika eszményeinek jegyében született, hanem a magyar polgári fejlődés elvesztett lehetőségeit kereste a nemzet múltjában. Ha a kötet sok vonatkozásban nem is egyezett, sőt forradalomellenességével határozottan ellentétes volt is a kommunisták hagyomány-értékelésével és történelemszemléletével, az adott helyzetben mégis pozitív tett volt, mert hol rejtett, hol pedig nyílt vitát folytatott a hivatalos, Hóman—Szekfű képviselte szellemtörténeti és liberalizáció-ellenes történelem-felfogással. Egészében szerzői, és a tanulmányok sugallta eszményei, a francia népfronttól és annak történelmi hagyománykeresésétől — amivel a Szép Szó munkatársainak szellemi tevékenységét a Magyar Napban Vass László azonosította — legalább annyira távol álltak, mint annak idején a többségük által eszményített felvilágosult Habsburg-abszolutizmus a nagy francia forradalomtól. Németh Andor Mária Terézia-tanulmánya az egyik, József Attila A Dunánál c. versének eszmeisége a másik véglet, mely a kötetben a különböző politikai felfogások határait jelzi, s széles őlelésű szellemi összefogás látszatát adja, hogy Ignotus Pál, Füsi József, Hevesi András, Vámbéry Rusztem, Juhász Vilmos s az említettek mellett a szerzők közt szerepel Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Trencsényi Waldapfel Imre és Kassák Lajos. A kötet közvetett pozitívumaként könyvelhetjük el a magyar költészet egy nagy nyereségét, József Attila A Dunánál c. versét, mely felkérésre, a portrésorozat bevezetőjeként íródott, s méltón képviseli a kommunisták eszményeinek magasabbrendűségét a kötet élén, a múltat a jövővel, a népeket egymással összebékítő dialektikus történelemszemléletével és proletárinternacionalizmusával. A Magyar Nap folytatásokban részleteket közöl Fejtő Ferenc Martinovics tanulmányából. Fejtő nyíltan vitatkozik Mályusz Elemér és Szekfű Gyula Martinovics-értékelésével, de az ő, a rendet kiszolgáló és a rend ellen felbújtogató „moral insanity” Belzebúb-képükkel szemben a maga képére és hasonlatosságára — és önigazolására — az izgága intellektuel képét festette a magyar jakobinusok vezéréről. A friss szellemet, a hivatalos történelemszemlélettel balról vitatkozó ellenérveket jelentő esszét kritika nélkül közölte a Magyar Nap. Ugyancsak elnézően fogadták Érzelmes utazás c. köny- 96 96------: Nyilatkozik a Szép Szó két szerkesztője. MNap, 1936. júl. 9. 22» 339