Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Meghallói a Törvényeknek. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. III. - Irodalom - szocializmus 3. (Budapest, 1973)
Függelék - Botka Ferenc - Lakatos Éva: Magyar szocialista irodalom 1961-1968
bemutató cikkgyűjteményekre, illetve tanulmánykötetekre is. Nem dolgoztuk fel viszont az olyan irodalomtörténeti összefoglalókat (pl. Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom történetét, Csanda Sándor: Első nemzedékét vagy a hat kötetes irodalomtörténeti szintézis utolsó köteteit), szakmonográfiákat (pl. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjént, Ungvári Tamás: Poétikáját), illetve szöveggyűjteményeket (mint pl. a Híd, a Korunk, a 100% c. folyóiratok antológiáit, ill. az 1918 —19-es forradalmak anyagát dokumentáló „Mindenki újakra készül...” köteteit), amelyek természetszerűen tartalmaznak kritikai és irodalomtörténeti közleményeket, de azok analitikus felvétele túlságosan megterhelte volna a már amúgy is terjedelmes munkánkat. Bibliográfiánk szerkezete alapjában véve megegyezik korábbi összeállításunkéval; beosztása két fő fejezetre: az általános részre és az egyes írók anyagát tartalmazó egységre tagolódik. Minthogy azonban az egyes alfejezetek terjedelme helyenként veszélyeztette az anyag világos áttekinthetőségét, szükségessé vált bizonyos részek differenciálása, finomítása. Ez a differenciálás elsősorban az általános részben érvényesült. A szocialista irodalom ismert korszakbeosztását követő alfejezetek mellé célszerűnek láttuk felvenni az ún. „kapcsolatokat” dokumentáló részeket: azokat ti., amelyek a korszak beosztástól függetlenül világítják meg szocialista irodalmunk nemzetközi, ill. „belső” kapcsolatait — az avantgarde mozgalmakkal és a haladó szellemi megmozdulásokkal, irányzatokkal. Ugyanilyen meggondolások alapján választottuk külön a sajtóra, könyvkiadásra, könyvtárügyre stb. vonatkozó adatokat, amelyek szocialista irodalmunk kutatásainak elmélyedésére így „formailag” is felhívják a figyelmet. Különösen kiemelkedőnek találjuk a sajtó alfejezetének az egyes lapokra, folyóiratokra vonatkozó részét, amely valóságos felfedezés számba menő adatáradattal gazdagítja eddigi ismereteinket. Az egyes írók anyagának megszerkesztésében már jóval kevesebb a változás. Ugyanúgy mint a korábbiakban: a megszokott kronológiai — s azon belül abc — sorrendben előbb az írók egyes műveit soroljuk fel, a hozzájuk kapcsolódó kritikai irodalommal, majd utánuk azok a publikációk következnek, amelyek függetlenek a művek kiadásaitól, s rendszerint vagy az író alkotómunkásságának egészét, vagy annak egy-egy részletkérdését taglalják. E megszokott és jól bevált forma azonban József Attila és Radnóti Miklós esetében már kevésnek bizonyult. Az adatok rendkívüli bősége további szerkezeti finomítást, ill. szakozást tett szükségessé. Mint korábban, most is a kiadásokból indultunk ki, de az egyes kötetek adatait kiegészítettük a filológiai részletközlések, ill. a fordítások anyagával is. A fordítások irodalmát ugyanúgy csoportosítottuk, mint a magyar nyelvű kiadásokét. Az egyes idegen nyelvű kötetek leírásait a hozzájuk kapcsolódó kritikai visszhanggal együtt hozzuk, s külön részben csoportosítjuk a fordítások általános ügyét megvilágító publikációkat. Itt soroljuk fel pl. a fordítóknak József Attila vagy Radnóti költészetét méltató cikkeit, „vallomásait” is, azzal a meggondolással, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszán ezek elsősorban költőink külföldi interpretációját és nem irodalomtörténeti értékelését szolgálják. A fordítások után az életrajzi adalékokat, feldolgozásokat, majd a költőre vonatkozó kisebb méltatásokat, portrékat, megemlékezéseket soroljuk fel. Ezek elkülönitése azért látszott célszerűnek, mert ilyen módon sikerült a több ívnyi adathalmazból kiemelni a tudományos igényű publikációkat. Az így kialakított szerkezetet a költő utóéletére vonatkozó kisebb cikkek, közlemények felsorolása fejezi be. A könnyebb áttekinthetőség és a teljesség kedvéért bevezetőnket a feldolgozott források felsorolásával, ill. a bibliográfia részletes és teljes vázlatának a közlésével zárjuk. Bibliográfiánk gyűjtőmunkáját Lakatos Éva, szerkesztését Botka Ferenc végezte. 568