Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Diószegi András: Gábor Andor
Az Új Hang 1941 júniusában jelenteti meg utolsó számát. Kitör a háború, s Gábor — mint a többi magyar író is — a szovjet írókkal együtt vesz részt a német betolakodók elleni küzdelemben. A háború évei alatt bizonyos időt a hátországban töltött, evakuációban, majd később az Igaz Szó és a Kossuth Rádió munkatársa. Neve, aláírása rendszeresen ott szerepel azokon a felhívásokon, amelyeket a Szovjetunióban élő magyar írók intéznek a magyar katonákhoz s a magyar néphez, 8 amelyek repülőgépekről, röpcédulákról jutnak el a címzettekhez. Losowszky, a háborús sajtóközpont egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy Gábor Andor egyike volt a legaktívabb, leghatásosabb újságíróknak. Tömegestől írja cikkeit, rádióelőadásait, csasztuskáit s elsősorban ismét költeményeit. Egy részük kötetbe gyűjtve is megjelenik. Rádió publicisztikái Behákné lelkem. (1942— 1943), elbeszélései Magyarok (1942), versei Összegyűjtött költemények (1940) címmel a Nemzetközi Könyvtár kiadásában. Gábor költeményeiben a szenvedély olyan hőfokára, a nemzetféltés olyan gondolati, erkölcsi magaslatára emelkedik, hogy ezek a versei a kor háborús lírájának maradandó értékei közé sorolhatók. Egyszerűségre, tömeghatásra tör, a népdalok hangvételét üti meg. De épp legsikerültebb verseiben az a figyelemre méltó, hogy mind gyakrabban kapcsolódik József Attila költészetének motivációjához. Nemzetféltése — a jól ismert Gábor Andor-i indulat — és racionalizmusa megújulva, erőteljesebben jut kifejezésre: Hát mindegy, hogy elvesz az ország, Egyetlen országa magyarnak? Elvész, mert kik intézik sorsát, Agyatlan árulást agyainak ! Halotthoz kötözik az élöt, S odaadják a világ gazának, Mi minden kincsnél kincset érőbb: Jövendőjét magyar hazának? (A néma magyarhoz )хгъ A háború élménye novellisztikáját is néhány kiemelkedő realisztikus alkotással gyarapítja. A negyedik tavaszi 1941 márciusában, három hónappal a háború kitörése előtt jelentette meg az Új Hangban. Ez a szatirikus írás, amelyben Gábor az első világháború élményanyagából merít, a közönyös intellektuelről fest élesen gúnyos képet, a költőről, aki a véres háború idején a l’art pour l’art szellemében írja szépelgéseit. A Küldöttség a magyar és az orosz katonák első világháborús, forradalmak előtti barátkozásának a témájával szintén aktuális problémához nyúl: a magyar és az orosz nép történelmi egymásrautaltságának gondolatát fejezi ki egy olyan korban, amikor az a veszély fenyeget, hogy a magyar uralkodó osztályok politikája ismét fegyveresen állítja szembe egymással az orosz és magyar munkásokat és parasztokat. A Seregi József honvédtizedes története — 1943 körül írhatta — pedig már közvetlenül a második világháború életanyagából van merítve. A novella, amely egy elfogott partizánosztag kegyetlen kivégzéséről s a partizánok bosszújáról szól, ugyancsak azt fejezi ki drámai előadásban, hogy a szovjet ellen viselt háborúért a magyar uralkodó osztály a felelős, hogy a »« ÖV. 366. 219