Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Illés László: Az Új Hang kritikai munkássága
Az Uj Hang állásfoglalása József Attila mellett több volt puszta kritikai állásfoglalásnál. Ez az értékelés azt jelentette, hogy a párton belüli egyes személyekkel való tragikus konfliktusa ellenére helyesen értelmezte és vállalta és megvédelmezte saját költőjét a kommunista magyar emigráció mind a szektás értetlenséggel, mind a polgári esztétikával szemben; s ezzel előkészítette József Attilának, a munkásosztály és a szocialista magyar nép nagy költőjének felszabadulás után elkövetkezett bevonulását a nemzeti köztudatba. * AzUj Hang, mint láttuk, negyedfél éves munkássága idején állandóan figyelemmel kísérte a magyar nép életét, irodalmát és sajtóját is. Soha egy percre sem szakadtak el írói, publicistái hazájuktól elsősorban azért, mert minden tollvonásukat — ha néha túlzott szenvedéllyel is — a magyar nép szociális felemelkedésének, és nemzeti függetlenségének szolgálata vezette. Természetesen a folyóirat csak korlátozott terjedelemben foglalkozhatott kritikával, mégis megállapíthatjuk, hogy több-kevesebb elmélyültséggel, de figyelemmel kísérték mindazokat a legfontosabb problémákat, amelyek nagymértékben befolyásolták ezekben az években hazánk sorsát. Az egyes értékelések esetleges eltérései ellenére a folyóirat kritikáinak alaphangját az összes demokratikus rétegek megnyeréséért, az eszmei zavarok leküzdéséért folytatott írói küzdelem jelentette. Történeti érdemén túl éppen az lehet az Uj Hang munkásságának máig szóló tanulsága, hogy a múltból hozott nézeteltérések és helytelen ideológiák a nyílt és eleven kritikai élet tüzében semmisüljenek meg; hogy váljon egységessé a szocialista szelleművé lett értelmiség a dolgozó magyar nép felemelkedéséért folytatott munkálkodásban. * 444