Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Erki Edit: A 100%
Ez a vulgarizált egyszerűsödés bizonyos egyhangúságot és feszültségmentességet hozott létre, ezért ez a művészet főleg csak egyetértő közönségre hatott. Ezekben az években ez az „agitációs líra” volt a forradalmi proletárköltészet domináns iránya, a forradalmi munkásmozgalomhoz tartozó irodalmi fejlődésnek egyik — a maga idejében szükségszerű — szakasza. Ezekben az években, amikor a „föld dübörög”, eresztékeiben recsegropog az ellenforradalmi Horthy-rendszer, az általános kapitalista válság és a sikeres első ötéves terv a világforradalom idejét sejtette. Közvetlenül harcba hívó, mozgósító, lelkesítő politikai felhívások rezonálnak erre a történelmi helyzetre. „Vers, eredj, légy osztályharcos! a tömeggel együtt majdfelszállsz ! ...” — harsogja József Attila. Ebben az időben íródnak a Szocialisták, a Tömeg, az Eső — a zseni kohójában érlelt „agitációs versek”. A Tömeg a szeptember elsejei jelszót dübörgi, s e versben visszhangzik „a külön lábak együttes dobbanása”. S erről az alapról, ennek a korszaknak eredményeire építve, de ugyanakkor ez eredményeket túl is haladva, e kor sok kommunista költője szűkös költészete ellenében jött létre József Attila költészetének egy még magasabbra szárnyaló, még szélesebben ívelő korszaka. Innen jutott el a lírai realizmus magas fokára, a költői modernség igazi csúcsára. A 100% CÍMŰ FOLYÓIRAT A 100% c. ,,Irodalmi művészeti kultúr szemle” 1927 augusztusában indult, s hogy a sajtótörvényt kijátssza, évente tízszer jelent meg: az utolsó szám 1930 augusztusában.73 A 100% közvetlenül a párt irányítása alatt állott. A KÜB volt a szerkesztőség felettes vezetője. A szerkesztőség és a pártvezetés között a Tamás vonal tartotta a kapcsolatot. — A szerkesztők és munkatársak közül Tamás Aladáron kívül Gergely Sándor, Gereblyés László, Pákozdy Ferenc, Sándor Pál, Schönstem Sándor, dr. Szőnyi László ezekben az években már a párt tagjai voltak, s az itthoni pártvezetéssel az összekötők révén tartották a kapcsolatot.74 A Párt Külföldi Bizottsága Bécsből állandó és hathatós ideológiai segítséget nyújtott a 100%-nak: minden számba küldtek anyagot a párt külföldön működő központi szervei. Elméleti, politikai, esztétikai és kultúrpolitikai cikkeket írtak a lapba: Révai József, Kun Béla, Lukács György, Bolgár Elek, Szerényi Sándor, Lándor Béla, Gábor Andor, Illés Béla; részben álnéven, részben itthon élő elvtársak neve alatt.75 Ezeknek 73 Ha nem időszaki, tékát havonta megjelenő a folyóirat, akkor a törvényhatóság első tisztviselőjének nem kellett bejelenteni. 74 Például Pákozdy Ferenc a 100% idején Fürst Zoltán és Róth István révén tartja a kapcsolatot a párttal. Többször találkozik illegálisan Fürst Sándorral is. Pákozdy Ferenc visszaemlékezései. PIA. 75 „A lap cikkeinek nagy részét hosszú ideig Bécsben Írták. Földes Pál közvetítette a postát a szerkesztőség és a bécsi elvtársak között . . . később is, mikor már kellő számú és felkészültségű munkatárs csoportosult a 100% köré, politikai irányítói végig főleg a bécsi elvtársak maradtak.” — Tamás Aladár visszaemlékezései. PIA 256