Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
Viktor riportja ellen: „A füleki közgazdasági csoda titka”106 (Balogh Edgár és a füleki zománcgyári dolgozók felelete Győry Dezsőnek a Magyar Újságban megjelent egészoldalas riportjára), Oroszkai cukorgyári munkások levele Egri Viktor íróhoz”.107 Jarnó József, haladó szlovákiai magyar író halálával kapcsolatban Az Üt szerkesztősége rövid, de találó értékelést közöl az íróról és életművéről, ezzel a befejezéssel: „Meghajtjuk vörös zászlónkat barátunk sírja előtt, s megfogadjuk, hogy félbeszakadt munkáját: a magyar néptörténelem, a magyar szociális irodalom a parasztmozgaiomnak feltárását fokozott szorgalommal fogjuk folytatni, mint a két világ mesgyéjén tétovázó író ránk, marxistákra maradt hagyatékát a szlovenszkói magyar szellemi életben”.108 AZ ÜT NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Az Útnak számottevő kapcsolatai voltak külföldi folyóiratokkal, szocialista írókkal és munkáslevelezőkkel. A szovjet kapcsolatokat mindenekelőtt a Moszkvában megjelenő Sarló és Kalapács c. folyóirat biztosította. Ebből átvéve kezdte Az Út közölni A magyar proletárirodalom platformtervezetét,109 melyet a moszkvai emigráns magyar írók dolgoztak ki. Az Út felhívta az összes magyar nyelvű proletár és forradalmi kulturális szervezeteket és írókat, hogy szóljanak hozzá a platformtervezethez. Aplatformtervezetet közben Moszkvában is erős kritika alá vették, ezért Az Üt két folytatás után beszüntette közlését s a hozzászólásokat sem jelentette meg. Csupán József Attila bíráló hozzászólását ismerjük Fábrynak egyik későbbi tanulmányából.110 A platformtervezet röviden s kissé sematikusan folyóiratunkról is megemlékezik nálunk nem közölt befejező részében: „A Csehszlovákiában Az Út címen megjelenő kultúrpolitikai folyóirat legfőbb értéke, hogy szervesen összekapcsolja az irodalmat a gyakorlati problémákkal. A köréje csoportosult írók egy részénél forradalmi maradványok mellett ideológiai elhajlások is előfordulnak.”111 Az Út cikkei alapján ír a Sarló és Kalapács a kosúti sortűzről is.112 A moszkvai magyar emigrációval kapcsolatban Az Út szerkesztőinek álláspontja nem volt egyöntetű: többségük József Attilához hasonlóan bírálta őket; magatartásukat szektásnak s egyes írásaikat giccseseknek nevezték.113 114 A moszkvai magyar emigráns írók művei közül először Hidas Antaltól a Megmozdul a földlu című drámarészletet, Lengyel Józseftől pedig a Visegrádi utcát115 közli Az Út. Később Balázs Béla is ír a lapba a Szovjetunió106 Az Űt, 1934. 10. sz. 13—16. 107 Az Üt, 1935. 1—2. sz. 12. 108 Az Út, 1934. 9. sz. 2. 109 Az Üt, 1931. 6. sz. 12. Folyt. 1931. 7. sz. 13. 110 Fábby Zoltán: József Attila szlovákiai emlékei, i. h. 67—68. 111 Sarló és Kalapács, 1931. 6. sz. 56. 112 Sortűz a győztes sztrájk után. Sarló és Kalapács, 1931. 7. sz. 28—29. 113 A szerkesztők sarlós csoportja Fábrynak írt levelében (1932. П. 19.) éles kritikát mond Balog János és Gergely Sándor írásaival kapcsolatban a moszkvai emigrációról. CsML. 90. 114 Az Út, 1932. 4. sz. 13. 116 Az Út, 1932. 7. sz. 12—13. 368