Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)

Kispéter András: A "Munkásírók" csoportja

ban kellene egyformán nyomós súllyal szerepelni, elsősorban épp több kimon­dottan munkásírónak. Darvas már megmutatta, hogy mit tud, én aSzakadék­­jelenet helyett valami mást tennék be. Ezenkívül Ady és József Attila szere­peltetése elhomályosíthatja az amúgy különben jó munkásköltőket, hacsak valami hozzájuk mérhető nagy dologgal ki nem állnak. A handabandázók úgy tüntethetnék fel a dolgot, Adyval és József Attilával akarjuk »jelenték­telenségünkről« elterelni a figyelmet. Olyan estnek kellene ennek lennie, ami valóban a ma élő munkásírók kiállása lenne, Adyt és József Attilát legfeljebb proletárokról írt versével szerepeltetni, hogy éppen mérni lehessen hozzájuk a mi arányainkat. Előadásomat szeretném úgy megírni, hogy lássam előbb az előadandó dolgokat, hogy azok gondolatmenetét, munkáslevegőjét, szocialista tar­talmát összehasonlíthassam József Attila és Ady verseivel, amit ez alka­lommal és tendenciózus kiválasztás után adnának elő. Azt szeretném tehát, ha lehetséges, hogy a cenzúrára való bemutatást legalább két héttel kitolnátok, hogy én megkaphassam az előadásra szánt eredeti, tehát a Ti írásaitokat. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor az egész anyagot Fodorral nézetni át és válogatni össze. De mindettől függetlenül kérem a saját művekkel szereplő munkásírók és költők következő adatait: mióta írnak, és milyen önálló művük jelent meg eddig és hol? Ki adta ki, hány példányban és hány példány fogyott el? Továbbá hol dolgoznak, hány évesek, mióta élnek Pesten? Milyen csa­ládból, paraszt, munkás, kisiparos családból származnak-e ? És mely szakszer­vezetek tagjai? Nemzetiségüket, vallásukat is tudni akarom, iskolai vég­zettségüket is írják meg. Továbbá ki biztatta őket írásra, ki oktatta őket. Ezekre az adatokra szükségem van, hogy bepillanthassak az illető köl­tők, írók, gondolatvilágának gyökérzetébe. Erről szeretnék szólni előadásom­ban. És még egy dolgot, pár szóval azt is írják meg nekem a saját műveikkel szereplők, hogy előadásra kerülő művükkel mit akartak kifejezni? Saját hangulatukat, vagy környezetük szociális helyzetét. Vagyis pontosan azt szeretném tudni, hogy a saját dolgukkal szereplők előadandó művük szüle­tését mi indította el. Roppant fontos dolgok ezek, mert csak ezeken keresztül tudnám elő­adásomban megvilágítani a munkásírók szándékát és szándékuk megvaló­sításának mértékét és a szándékaik elé tornyosuló akadályokat, hogy az elkényeztetett hallgatóság ismerjen a munkásírókban önmagára. Felfogásom és tapasztalatom ugyanis az, hogy a mi munkás közönsé­günk el van rontva az élvezetes és nagy műveknek mondott kispolgári iro­dalommal vagy ponyvával. A kevésbé élvezetes írásokat unja. Rá kell döb­benteni, hogy önmaga arcával muszáj szembenéznie. Végül pedig az írók összeválogatásánál is igyekezzetek a lehető legtár­­gyilagosabbak lenni. Legyetek résen, mert az írói hiúság sokszor csupa fél­tékenységből is képes a vele egyenrangú tehetséget elnyomni. Ilyen szem­ponttal minket nem szabad, hogy tetten érjenek. Válaszod és a kért írások meg az életrajzi adatokat várva, szeretettel üdvözöl Nagy István.”101 101 Vaád Ferenc birtokában. 528

Next