Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Szabolcsi Miklós: Egy fejezet József Attila életéből
télén vezetés kielégítetlenül hagyja a munkásságot, felemás helyzetben a parasztságot; az ellenforradalmi erők mozgolódnak; a régi monarchia területén egymásután alakulnak az új államok; csapataik mindenütt messze a demarkációs vonalon belül állanak. Ebben a kaotikus — s a József család számára is különösen nehéz és bonyolult — helyzetben egyetlen következetes erő mutatkozik: a november végén megalakuló Kommunisták Magyarországi Pártja; januárban megalakul ferencvárosi szervezete is; január 15-én az Üllői út 115. alatti vendéglőben alakul pártszervezet, s csakhamar párthelyiségek nyílnak a Tűzoltó utcában és a Koppány utcában is.38 A Ferenc tér 1. szám alatti Munkásotthon mellett most már ezekben a helyiségekben is élénk az élet; a ferencvárosi utcákat is foglalkoztatja a kommunisták által vezetett, rendkívül népszerű akció a házak kisajátítására; a követelésnek éppen itt mély hagyományai és gyökerei voltak, felelevenedtek az 1908-as évek házbojkott-akciói és háziúrellenes tüntetései; a kommunisták fellépnek a nagyobb katonai segélyért, a következetes forradalmi politikáért. 1919 január és február egyre forróbb, egyre elkeseredettebb s izzóbb légkörében érlelődött az új, az egyedül lehetséges megoldás, amely feleletet ad majd minden kérdésre: a munkások és parasztok hatalma, a proletárdiktatúra. S 1919. március 21-én megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. Mit csinált, mit tapasztalt József Attila, a 14 éves harmadik polgárista a Tanácsköztársaság alatt? A Horthy-fasizmus alatt született életrajzok nem igen szólnak erről; a gyermekkorra nézve fő forrásunk, József Jolán, különben is az időszak nagy részét külföldön töltötte. Elbeszélése szerint a Tanácsköztársaság első napjaiban Makai elvitte a Vígszínházba, ahol a Pygmalion-t játszották s ez után a mintegy szimbolikus előadás után — bejelenti: „elvesz feleségül. Nincs többé társadalmi előítélet. Nem kell többé családjára, baráti körére, társadalmi állására tekintettel lennie, most bátran követheti szíve vágyát.”39 „Egy hét múlva átadtam mamának párszáz korona „kékpénzt” és búcsúzkodtam. Estére férjemmel együtt elhagytuk az országot.” Más adatokból, más emlékekből — s a korra vonatkozó általános leírásokból kell tehát összetennünk József Attila napjait a Tanácsköztársaság alatt. Szembetűnő s azonnali volt a változás s közvetlen élményei születhettek a polgári iskolában. A Tanácsköztársaság kikiáltása után április 10-én kezdődik újból a tanítás,40 a VIII. kerület iskoláiban ápr. 11-én mindjárt szünet a választások miatt,41 az iskola vezetésében pedig változás állt be. „ . . . a főváros iskoláinak dolgozói 1918-ban iskolai bizalmikat választottak. A Tanácsköztársaság fennállásának legelején a Közoktatásügyi Népbiztosság ezeket a bizalmikat nevezte ki iskolaigazgatóknak, miután a régieket rendelkezési állományba helyezte, vagy oktatóknak osztotta be.”42 Az Üllői úti polgári iskola éléről is elmozdították a reakciós38 L. A Ferencváros története, Bp. 1959. 76. és Vörös Újság, 1919. j an. 18. 39 JJ. 155. 40 Vörös Újság, 1919. ápr. 10. 5. 41 Fáklya, 1919. ápr. 10. 42 Bihari Mór: „A botnak két vége van”, Nagy idők tanúi emlékeznek (1918— 1919). Kossuth, 1958. 101. 89