Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Szabolcsi Miklós: Egy fejezet József Attila életéből
nak ismert Vágó Aladárt, és iskolavezetőül Weltner Ignácot nevezték ki, aki addig nem az iskolában tanított, hanem a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában volt tanár.43 Az iskola tanárai közül még egy, Halász Adolf — aki különben nem tanította József Attilát — lett „népbiztos” (valójában a Közoktatásügyi Népbiztosságon az „addigi polgári iskolák” osztályvezetője), ő különben már 1917-től a VAOSz aktív tagja volt és a polgári iskolai reformbizottság tagjaként tevékenykedett 1918 decemberében,44 Kívüle még egy tanár,Ádám Manó kapott a Tanácsköztársaság bukása után fegyelmit,45 de a tantestület egésze általában ellenségesen, antiszemita éllel viselkedett az új vezetőkkel szemben 46 egyike volt az elsőknek, amely 1919 augusztus végén már jobboldali, antiszemita felterjesztéssel szerepelt. Weltner Ignácról különben azt állítják fegyelmije során, hogy Szombathelyen a Tanácsköztársaság alatt „agitátorképző iskolán” adott elő (valójában a Közoktatásügyi Népbiztosság által szervezett propagandatanfolyamon adhatott elő),47 hogy iskolájában „szívvel-lélekkel terjesztette a bolsevista eszméket”, a hitoktatókat nem engedte be az iskolába, „az iskola udvarán a vörös terrort hirdető plakátokat ragasztatott ki”, „csak olyan költeményt volt szabad tárgyalni, amelyet a kommunizmus termelt, vagy legfeljebb, minden pedagógiai érzék ellenére pl. Petőfi: Akasszátok fel a királyokat című költeményét stb.” Weltner ugyan igyekszik védekezni válaszában, de a fentieket — ami különben természetes volt a Tanácsköztársaság alatt — ő sem tagadja. Az iskola belső élete különben is erősen megváltozott; körülbelül május közepéig folyt rendes tanítás, s ezalatt erőfeszítések történtek a tananyag átdolgozására — bár e munka természetesen véglegesen nem készülhetett el —, mindenesetre a tanítás szellemének megváltoztatására, a tanárok átnevelésére megtörténtek az első lépések. A tanulók előtt már áprilisban ismertetni kell a Forradalmi Kormányzótanács rendeletéit, — általában „régi tárgyakat új keretben” kell tanítani,48 „a polgári iskolában is tért hódított a történelem új szellemű tanítása és a tanuló ifjúságnak szociális és társadalomgazdasági kérdésekkel való megismertetése.”49 Május közepétől persze a tanítás rendszertelenebbé válik; a tanítók egy része aVöröshadseregbe vonul, s így tanár hiány áll be. A Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli, hogy a tanulókat foglalkoztatni kell, s ezért „általában olymódon kell a tanórákat átcsoportosítani, hogy az ifjúság az új idők szellemével minél behatóbban megismerkedhessék s mód nyújtassék neki, hogy tevékenyen résztvehessen oly kérdések tárgyalásában, amelyek eddig az iskola keretein kívül estek . . .”50 Ebből a meggon-43 L. róla A szocialista tanítómozgalom 1900—1920. Bp. 1958. Kossuth, 85’ (1. sz. jzet), 99., 105., kinevezésére, működésére vonatkozó többi adatot 1919 szeptemberi fegyelmi ügyének aktái között: 1. sz. Áll. Levéltár Tan. Ir. VII. 9375/19. sz. 44 Polg. Isk. Közlöny 1919. 5. 45 1. sz. Áll. Levéltár 98433/1919. VII. és 98164/1919. VII. Sajnos a fegyelmi iratok nem találhatók a levéltárban. 46 L. a Weltner Ignác fegyelmije alkalmából tett kijelentéseket. 47 L. A szocialista tanítómozgalom. 160. 48 L. Vörös Újság, 1919. ápr. 10. 8. 49 Jelentés a Közoktatásügyi Népbiztosság működéséről, 1919. jún. 1. A TK. Közoktatásügyi Rendeletéi. Összeáll. Kőte Sándor (PTI Adatszolgáltatás 26. sz.) 1957. 36. 50 L. A. K. N. 87,039/1919. V. sz. 1919. május 5-i rendelete. 90