Szabolcsi Miklós - Illés László (szerk.): Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből - Irodalom - szocializmus 1. (Budapest, 1962)
Szabolcsi Miklós: Egy fejezet József Attila életéből
dolásból választottak osztály- és iskolabizalmiakat is; József Attila barátja, Vokurka Vili például a Mester utcai kereskedelmi iskola diáktanácsának tagja lett. De májustól már a tanulók is munkába jártak, akciókban vettek részt; a Tanácsköztársaságot fenyegető fegyveres intervenció egyre közeledő volta akadályozta a rendszeres iskolai munkát. A Közoktatásügyi Népbiztos egyik — erősen vitatott — rendelete értelmében a tanévet úgy zárták le június elején, hogy a tanulókat általában nem osztályozták: „megfelelt — nem felelt meg” minősítést adtak csupán.51 József Attilának harmadikos bizonyítványában, amelyet Weltner Ignác írt alá, a „megfelelt” jelzés szerepel, részletes előmenetelét később vezették be. Bár a jegyeknek ebben a tanévben túlságosan sok reális értékük nem volt, hadd jegyezzük meg, hogy aránylag jó bizonyítványt szerzett: hat jelese (magyarból, számtanból, természetrajzból, természettanból, énekből és testgyakorlásból s —- sajátos módon — szabadkézi rajzból) mellett öt jó s csak egy elégséges (mértanból) szerepel. Az iskola világába — még az Üllői úti polgári konzervatív tanárai közé is — behatolt a Tanácsköztársaság szelleme; de sokkal többet, lényegesebbet láthatott a proletárdiktatúrából József Attila az utcán, a mindennapi életben; s bár bizonyos, hogy ekkor is becsatangolta egész Budapestet — a legszűkebb környezetben, a Ferencvárosban is kaphatott döntő élményeket. A márciusvégi-áprilisi napok lendülete, lelkesedése őt is magával sodorhatta; ezekben a napokban a ferencvárosi proletárgyerek saját legközvetlenebb környezetében — mondhatnám: elemi életszükségletei területén — élhette meg a nagy változást. A Tanácsköztársaság egyik legelső rendelete, a híres X-es, amely már március 26-án köztulajdonba vette a házakat, a március 29-i, amely a 2.000 koronán aluli lakbéreket 20 százalékkal csökkentette, a proletárgyermekeknek nyújtott ingyen fürdő, a parkok (köztük az Orczy kert), valamint a Sziget megnyitása a gyerekek előtt, az órabérek emelése, majd a burgonyakiszolgáltatás (áprilisban hét kilót szolgáltattak ki a jegyre),52 — általában a bizakodó és lelkes hangulat, a munkáslakta kerületek felszabadult öröme — nem maradhattak hatástalanok a fiúra sem. A Ferencváros különben is középpontja volt sok fontos eseménynek, s a Ferenc tér az 1. szám alatti Munkásotthonnal egyik központja volt a kerület életének; a IX. kerületi pártszervezetekben és népgyűléseken áprilisban Migray József, Nyisztor György, Rabinovics József tartanak beszédet,53 a Martinovicsról elnevezett volt Mária Terézia laktanyába vonulnak be április végén az új vöröshadsereg egyes alakulatai, május 1-én a Népliget a színhelye az egyik legnagyobb szabású népünnepélynek. Mint sokfelé a fővárosban, nyilván május elseje előkészítésére a IX. kerületben megalakulnak a kultúr csoportok. Eta így emlékezik erre: „Egyszer eljött egy Szántó nevű népbiztos. Bejelentette, hogy kultúrgárdát csinálnak. Úgy volt, hogy én táncolni fogok. Nagy örömmel készül51 A rendelet ismertetését és értékelését 1. A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900—1920. 121—122. 52 Vörös Újság, 1919. ápr. 20. 53 Uo. 91