Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
Verlag Wien) ; „Szabó Dezső néhány előadása”: talán az 1928. május 19—20-án, a Híd rendezésében Adyról tartott, de nyomtatásban meg nem jelent előadásokról van szó. 15. lap, 29. sor : Kovács Gyurka barátom : dr. Kovács György orvos és író, JA-nak bécsi tartózkodásától fogva barátja. 16. lap, 12. sor : Ady-reviziós liga : Célzás a Magyar Revíziós Ligára, amely 1927-ben alakult Herczeg Ferenc elnöklete alatt; a magyar uralkodó osztályok revizionista külpolitikájának érvényesítésére létrehozott irredenta, soviniszta társadalmi szervezet volt. 16. lap, 17. sor : Hőfer, Franz (1861—1918), osztrák tábornok, az első világháborúban 1917-ig a vezérkar főnökének helyettese; 1917. május 19-ig az ő aláírásával jelentek meg a naponkénti hadijelentések, az ún. Hőferek. — Erdélyi Béla 1929-ben nagy port felkavart bűnügy tettese. A jómódú pesti üzletember Milstatt osztrák fürdőhelyen egy mélységbe lökte feleségét, Forgács Annát. 17. lap, 26. sor : Je vous jure que c’est beau : Esküszöm, hogy szép. 17. lap, 35. sor : Marinetti, Francesco Tommaso (1876—1944) olasz költő, a futurista mozgalom vezére és alapítója. 21. lap, 20. sor: Courts-Mahler, Hedwig (1867—1950) rendkívül elterjedt, alacsonyszínvonalú, érzelmes regények írója. 23. lap, 28. sor : Rodin munkája, La Belle Heaulmiere, vagy akár maga a Villonballada : Auguste Rodin (1840—1917), az új kor egyik legkiemelkedőbb szobrászának híres, Villon hasonló című balladája ihlette szobrára, az 1885 előtt keletkezett „Celle qui fut la belle Héaulmiére”-re (Ez volt a Szép Fegyverkovácsné)-ra céloz. A cikk befejező részének gondolata és fogalmazása visszatér JA Esztétikai töredékeiben. 9. „Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténete”. Megjelent az Előőrs 1929. október 26-i (II. évf. 43. sz., 10—12. 1.), 1929. november 2-i (II. évf. 44. sz., 13-—14.1.) és 1929. november 9-i (II.évf. 45. sz., 14—15.1.) számában. Közölte a JA Mkl is (389—401. 1.). A cikk befejezetlen. 7. Keletkezése : A tanulmány keletkezéséről első ízben egy Vágó Mártához írt 1928. okt. 20-án kelt levélben olvasunk (1. Vágó Márta emlékiratai — kéziratban) : „Gyerököm, félretettem a Nagy Pintért, hálistennek, 72 oldal szörnyűség és butaság. Ám sajnos, levelem végeztével újra elő kell vegyem, mert Írandók róla. Nagyon alapos irodalomtörténet, benne van, mikor nyílt meg az első zsidó bolt Budapesten. Továbbá, hogy a kormányzat megfeszített erővel is alig bírta lecsendesíteni 1922-ben a zsidók ellen forduló népharag kitörését. Berzsenyi e^yik legjelesebb dalköltőnk, ám azért a Nyugat íróinak sikerült mj lírai motívumokat és új színpadi helyzeteket« találniok. Gyenyerő! Remélhetőleg te okosabb dolgokkal foglalkozol és nincs eléd szabva, hogy elegáns kézzel bánj a poloskákkal, mert az a poloska liberális. Hogy miért liberális, azt nem tudom. De lehet, hogy azért, mert akár Varga Gyuláról, akár Szép Ernőről tudománykodik, akár értékes, akár értéktelen emberrel kapcsolatban pintéredik el, egyformán gané.” Olvasunk a készülő tanulmányról egy, Vágó Józsefnéhez, Vágó Márta édesanyjához intézett, 1928. november 1-i keltezésű levélben is (1. Vágó 287