Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
nemzedék új arca (Széljegyzetek az ifjúsági parlament margójára); Csebi Pogány Béla dr. ; Magyarország keleteurópai hivatása ; Szalatnai Rezső : Most férfi énekel (vers); Péja Géza : Fiatal napok; dr. Szász Béla : A magyar nemzetiségpolitika irányelvei (A magyar öncélúság gondolata) ; Békéssy Sándor : A szociális szellem hatása a nemzeti jövedelemre ; Szalatnai Rezső : Álom ivén (vers) ; Simon Andor: Én a palánk mögött vagyok (vers) ; Szabó Bertalan : A mezőgazdasági szövetkezetek jövője Magyarországon ; Eperjesi János : Vers ; Simon Andor : Tiben az öreg bányász (vers) ; Áradi Zsolt : Új magyar öregcserkészetet! Fodor József : Élelem erdeje (vers) ; Joó Tibor : Arató (vers) ; Vass László : „Vetés” (A szlovenszkói magyar ifjúság 10 éves munkájának eredményei); Illyés Gyula: A Tiszánál (vers) ; í)uka-Zólyomi Norbert: Magyar-szláv kultúrkapcsolatok ; Balogh Edgár : Az új nemzedék szava ; Győry Dezső : A megszaladtak (vers) ; Fábián Dániel: Megjegyzések ; Kodolányi János : Az ifjúság és a munkásság. Ezenkívül „Az ifjúság rejtett arca" címmel közöl egy részletet a „Turubgermán-ügyrendi szabályzat”-ból; valamint „Sirvers az Ady-revizió végeztére" felírással Ady : Akinek dajkája vagyok c. versét hozza. A „Figyelő és beszámoló” rovatban Féja Géza Simon Andor Világhullám c. verseskötetéről s Kodolányi János : Futótüz-éről, ifj. Könyves Tóth Kálmán Csorna Kálmán : A szociális gyermekvédelem módszere c. munkájáról, végül László Gyula székelyföldi regős járásáról ír. A szám elég széleskörű visszhangot keltett, különösen a folyóiratokban ; (részletes ismertetés pl. Nádass József : Két könyv a parasztságról; munka 9. (1929. szept. 284—285. 1.) A szám körül kibontakozott egyik vitába kapcsolódott bele József Attila Magyar Mű és Labanc Szemle c. cikkével. A bírálat, bár határozottan rokonszenvezik a cikkírók törekvéseivel, éles és helyes kritikáját tartalmazza zavarosságaiknak; marxista nézőpontból bírál. A cikk szemlélete ezzel elüt az Előőrs általános irányvonalától, de elüt bizonyos fokig József Attila ott közölt többi cikkétől s glosszájától is. A cikkben a csillag után közölt nyelvtisztasági fejtegetés gondolatköre ez időben erősen foglalkoztatta József Attilát, 1. erre vonatkozólag Ignotus Pál visszaemlékezését : Csipkerózsa (Haladás, 1947. nov. 13.). 13. Bübáj. (I.) Megjelent az Előőrs 1929. december 21-i számában (II. évf. 51—152. sz.), a 24. lapon. A cikk nincs aláírva, de egyrészt stilisztikai okok valószínűsítik a szerzőséget, másrészt Ignotus Pál alább említett cikke tanúsága teszi biztossá feltevésünket. A Széphalom c. glosszában JA a szegedi folyóirat alábbi Cilikéire céloz : „Az egyetemi gondolat sorsa” címmel vesz át a Széphalom 1929. 1—2. száma (48. 1.) egy részt Klebelsberg Kunónak a Pesti Napló 1928. november 18-i számában megjelent vezércikkéből; teljes egészében átveszi Klebelsbergnek „A vidék” c. cikkét a Nemzeti Újság 1929. január 27-i számából (1929. 3—4. sz„ 137—139. 1.), ,,Szabad-e betömöm Dévénynél új időknek új dalaival” c. cikkét a Pesti Napló 1929. május 5-i számából (1929. 5—6. sz., 198—201. 1.), „Kultúrpolitikai vegyészet" c. cikkét a Pesti Napló 1929. augusztus 11-i számából (9—10. szám, 331—334.1.), ezenkívül többször vesz cikkei mottójául hosszabb-rövidebb Klebersberg-idézeteket (pl. 130, 263. 1.) — „A Széphalom ... a sajátos szegedi tudományosságnak magasszínvonalú orgánuma” — kijelentést a Széphalom 1929. 5—6. száma (Visszhang c. rovatában, 214. 1.) idézi Klebelsbergtől. Egyébként a Széphalom ugyanebben az évfolyamában a Csodabogár c. rovatában kétszer is — eléggé durván — nekiront JA verseinek (3—4. sz., 148—149. l.és 7—8. sz., 287.1.) 296