Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
I. Tanulmányok, cikkek, bírálatok
Kautskyval, Eberttel, Braunnal, vagy bármelyik társukkal? „Küszöböljük ki ezt az embert, és azonnal kereslet támad helyettesére és a helyettes megjelenik tant bien que mai (akár jobb, akár rosszabb), de végül mégis megjelenik”. (Engels ; idézi Plechanov I. m. Európa ktár, 61. o. és Munka és Tudás ktár 62. o.). Idealizmus azt hinni, hogy ezeknek vagy más egyes embereknek és csoportoknak a nyakába varrható az egész emberiség történelmi mozzanatáért a felelősség. Sőt, ha rajtuk múlna a történelem, már régen „belenőttünk volna békésen a szocializmusba” —, pedig az ugye, lehetetlen. Proletárok sokasága adott az ő elméleteiknek gyakorlati erőt, s minthogy elméleteik az idealizmus változatai, hajótörést kellett szenvedniük. A békés átalakulás idealizmusára pedig (v.ö. Spartacus — fölkelés) az teszi hajlamossá a proletárok nagy tömegeit, mert a proletároknak csak rendkívüli történelmi körülmények között nincs láncaikon kívül veszteni valójuk —, általában azonban van veszteni valójuk : az életük. Amíg a proletárok, akik elvégre emberek, életét tőlük idegen erők (pl. háború) nem vetik kockára, addig ők maguk eszmények kedvéért nem igen kockáztatják, már pedig a szocialista társadalom alig lehet számukra, a zöm számára több az ideálnál. Nem elég azt mondani, hogy a szoc. dem. vezetőség és a pártfegyelem akadályozta meg az általános sztrájkot és nyílt ellenállást a hitleri beköszöntő ellen, hozzá kell tenni, hogy a pártfegyelem nyilván kibúvó volt 7 millió szoc. dem. számára, hogy ne kelljen se hősi, se csúfos harcba bocsátkozniok a — túlerő ellen. A szociáldemokrácia tehát részben kibúvó —, de vegyétek el ezt a kibúvót és „azonnal kereslet támad helyettesére és a helyettes megjelenik”. Bizonyára eljön majd az idő, amikor a nyílt harc elől nem lehet kitérni, de akkor már nem is lesz szükség a kibúvó elméletek oly változatos cáfolataira, mert a gyakorlat cáfolja meg őket, aminthogy a helyes elméletet is csak a gyakorlat igazolja. Egy meghatározott időben az emberiség csak olyan feladatot tűz maga elé, amelyet abban a meghatározott időben végrehajthat —, miért tűznek ki maguk elé a baloldaliak olyan feladatot, amelyet ugyanakkor nem hajthatnak végre? A gyakorlat, ahogy rácáfolt a jobboldaliak elméletének egészére, épp úgy rácáfolt a baloldaliak taktikájára, vagyis az elmélet eddigi alkalmazására. Itt nem használ a jobboldaliak vezetőségének szidalmazása; maga a történelem beszélt. Tudjuk, hogy a demokrácia diktatúra az osztály ellenséggel szemben s a diktatúra demokrácia az uralkodó osztály számára. Mégis a diktatúra és demokrácia kérdésében különül el egymástól a legélesebben jobb és baloldal. A kölcsönös ellenségeskedés pedig olyan eredményt szül, amelyet egyik fél sem akar. A jobboldalt 10 József Attila III. 145