Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
Márta emlékiratai — kéziratban) : ,, Vámbérynek Pintérről szóló félig kész cikkem annyira tetszett, hogy fölolvasta a Századunk véneinek, Pista bácsi pedig 40 pengő előleget nyújtott át.” (Vámbéry Rusztemről, a Századunk szerkesztőjéről, s Varró Istvánról, a Századunk társszerkesztőjéről van szó.) Az idézett levelekből nyilvánvaló, hogy a bírálatot eredetileg a Századunk számára írta; 1928-ban még nem is volt kapcsolatban az Előőrssel, s az első levélben említett kikötés, hogy óvatosan kell a művel bánni, mert Pintér liberális, ugyancsak a Századunk körének vélekedésére vall; Pintér valóban a Horthy-rendszer támogatói között liberálisabb színezetet képviselt. A Századunk 1928. novemberi számában azonban nem József Attila, hanem egy hal jelzésű szerző ír bírálatot a műről (1928. november, 564—567. 1.), aki cikkében több helyütt ugyanazokat a részeket bírálja, mint JA. E bírálat után a következő megjegyzés olvasható : „E tallózáshoz kapcsoljuk érdekessége miatt egy másik munkatársunk P. szedetét is (Szerk.).’’ Az ezután következő cikk kétségtelenül József Attilától származik : ,,Az Időmutató szerint, akik meghaltak, azok meg sem születtek. így Gutenberg is meghalt, mielőtt P. fellebbentette volna a fátylat arról, hogy hol is keressük az első nyomdát. — »1504-ben Columbus hazatér utolsó amerikai útjáról «, holott a mutató szerint még föl se fedezte Amerikát. »/037. A harmincéves háború további fejleményei. < Pont. E háborúnak a mutató szerint se eleje, se vége, ám egyetlen esztendőben voltak további fejleményei. — Voltaire és Goethe következetesek, ha már nem születtek meg, hát meg se haltak. De hogy ez helyrehozassék, Hegel kétszer hal meg egymásután (/830—1831). Seribe még ravaszabb, ő négy évi időközökben hal meg (l86l és 1865). — És ha már nagy kultúrtörténeti jelentősége is van annak, hogy »Pesten 178 >-ben megnyílik az első zsidó üzlethelyiség«, úgy még mindig megkérdezem tapintatlanul, hogy mi van a két Bolyaival, azonkívül, hogy Farkas öt szomorújátékot irt? — Freiligrath költeményei nem 1833-ban, hanem 1838-ban jelentek meg. Erre és minden következőre nézve is megjegyzem, hogy itt sajtóhibáról az évszámokkal kapcsolatosan szó sem lehet, mert az év számok éld állanak és egy ütemre négy hasábot vezényelnek. — Saint Pierre : Pál és Virginia 1787 és nem 1788. — Goethe : Reineke Fuchs 1793 és nem 1794. — Balzac : Gründet Eugénia 1833 és nem 34. Goriot apó nem 35, hanem 34. — Vidor Hugo : Ruy Bias nem 1839, hanem 1838. — Feuillet: Egy szegény ifjú története /854 után csak négy évvel, tehát 1858. — Wagner a Lohengrint 184/-ben fejezte be és 1850-ben csak előadták. Ha pedig szerzőnk az előadások időpontját veszi alapul, úgy mit keres a Nürnbergi mesterdalnokok előtt 1862? Hiszen Wagner csak l8oo-ben készült el vele, előadni pedig csak 68-ban adták elő. És mi az, hogy »1863. Wagner: Nibelung-trilógia ? A tetralógia első részéhez, a Rheingoldhoz 1869-et, a másodikéhoz, a Walkürhöz 187U-et írunk, a későbbieket szintén nem jegyezhetjük 1863-mal, mint szerzőnk teszi az egésszel. Az egésznek teljes előadása 1876-ban volt. — Vidor Hugo : Nyomorultak : 1862 és nem 66. — Marx al kapcsolatban semmi különös nem történt 1868-ban, de 67-ben igenis megjelent Kapitalja. — A szocialista munkásszervezetek első kongresszusukat már hét esztendővel 1899 előtt, tehát 1892-ben megtartották. Stb. — Ady négy kötete már a történeti rész szerint is vacak, így itt is hallgat róluk.. A Századunk glosszájának igen sok adata, kifogása s több helyen a fogalmazása is megegyezik az Előörs-beli cikk megfelelő helyeivel. Szegi Pál tulajdonában megmaradt a Pintér Jenő-könyvnek az a példánya, amelyet bírálata megírásához a költő használt. Benne több helyütt a könyvbe írt megjegyzések, alá- és melléhúzások találhatók. Egyrészük ugyanazokra a helyekre vonatkozik, mint az Előörs-beli, illetőleg 288