Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
szemléletet . . . (az új irodalomban annyiban érdekelt valakit), a kisváros és a vidék edig csak annyiban, amennyiben anyagot adott a kisvárosi és a falusi emberek naturalista ábrázolására.” — „Ä koravén dekadens irodalom Ady Endre jármában vergődött. Eltanulták nyelvét, verselését, átvették érzéseit...” II. 10. Az alábbiak aláhúzásai József Attilától valók: ,,. . .az élelmes divatköltőket a lírikus-hírességek sorába avatták. A könyvvásárló közönség pedig elég együgyű volt ahhoz, hogy készpénznek vegye a kölcsönös baráti marasztalásokat. Attól félt mindenki, hogy nem lesz eléggé modern, ha a költői szabadság címén nyakába varrt sületlenségeket kineveti és visszautasítja. Az elfogulatlan idegen szemlélő is észrevehette, hogy itt valami nagy baj van. Megrendült egy egész nemzedék erkölcsi világa . . . Kétségtelenül megzavarta őket... a merev politikai és társadalmi rendszer. II. 11. Mellé- ill. aláhúzva az alábbi részek: „Az individualizmus hánykolódásai, a brutális cinizmus és eddig ismeretien frivolitások kérkednek a magyar irodalmi alkotásokban ...” Melléhúzva: „Amikor aromán irodalmat nemzeti tűz hevíti s amikor a román írók büszke fajisággal haladnak művészi céljaik megvalósítása felé, a magyarok irodalma léha nemzetköziséggel cserélte föl turáni tehetségét.” II. 12. JA aláhúzza, hogy a nacionalista irodalom és a konzervatív kritika „óvatos némasággal iparkodott éretlennek” minősíteni az írói forradalmat. II. 14. Pintérnek a „rímtelen szabad verselés ”-ről szóló alábbi fejtegetését JA többszörös vonallal melléhúzza : „ezzel... a vers vissza is tért a prózához. A verselésnek ez a módja mindenesetre nagyon kényelmes volt, csakhogy az olvasóknak nem lehetett megparancsolni, hogy dallamosnak érezzék a dallamtalanságot és stílusosnak tartsák a formátlauságot.” II. 69. József Attila aláhúzza az „Impresszionisták, szimbolisták” fejezet bevezető részenek ezt a mondatát: „A líra tárgyköre tágult, szelleme materialista lett ...” II. 74. Az Adyról szóló részben a cikkében felhasználtakon kívül aláhúzza JA még : ,,. . .már pályája elején maga ellen zúdította a jövőjében bizó nemzetet.” és II. 76. : (Az ellenérzés csökkenni fog Ady költészetével szemben) „abban az ütemben, amint az új nemzedék megszokja a szabadgondolkodó eszméket s egyre szabadabban kívánja élvezni az élet örömeit.” II. 82. A Babitsról szóló részben aláhúzza : „Irodalmi tanulmányait nehéz élvezni.” II. 91. A Végváriról írt fejezetben az alábbi mondatokat húzza alá és mellé : „Költeményei nemcsak hazafias témáik miatt érdemlik meg a népszerűséget, hanem művészi értékük és erkölcsi igazságuk miatt is.” ,, A kommunista uralom alól való fölszabadulás óta alig volt olyan ünnepélyes összejövetel, ahol Vég vári-verset ne szavaltak volna.” II. 98. A Kassákról írt alábbi mondatot aláhúzza : „Verseiben egyszerre akarta kifejezni valamennyi érzését és gondolatát...” 293