Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)
IV. Tanulmánytervek
hez egyre több kommunista értelmiségi kapcsolódott. Az első előadáson, J auris méltatása után, Nagy Lajos olvasta fel »Balanov generális« című, háborúellenes novelláját. Nagy Lajos erre az előadásra magával hozta József Attilát is, akit azután a program megbeszélésekbe is bevont a vezetőség. József Attila szívesen vállalkozott egy előadássorozat megtartására; akkor már hosszabb ideje foglalkozott egy tanulmány megírásával, amely a költészet eredőjének mozzanatát elemezte volna, a »társadalom — egyén ; egyéniség — társadalom« kérdéspárral kapcsolatban. Ebből a tárgykörből irta »Irodalom és szocializmus« című előadását, amelynek anyagát a Munkaközösség tagjainak felolvasta, azok jóváhagyták s a munkaközösség egyik 1931. februári előadásán a nyilvánosság elé került. A felolvasás nagy érdeklődést keltett; József Attila azonban csak 1931. április 24-én lépett hivatalosan a munkaközösség tagjai sorába. Egyébként rövid idő múlva a Szociáldemokrata Párt vezetősége feloszlatta a Jaures-munkaközösséget avval, hogy ott kommunista propaganda-előadásokat tartanak. József Attila az előadás gépiratát nálam hagyta. Én 1949-ben Németh Andornak adtam át, a Csillagban való közlésre. A szerkesztési csere folytán Németh Andor elkallódottnak hitte a tanulmányt; halála után felesége érte-' sített, hogy a tanulmányt átadta Waldapfel József professzornak. így került vissza a nyomtatásban még eddig meg nem jelent tanulmány hozzám, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeumba.” (Adalékok az „Irodalom és Szocializmus” keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 1—2. sz., 134—135. 1.) A Jaurés-munkaközösségről 1. még Horváth Lajos : A budapesti Jaurés-munkaközösség, Korunk 1931. május, 374. skk. A tanulmány gondolata már évekkel megfogalmazása előtt foglalkoztatta a költőt. L. erről részletesebben az Esztétikai töredékek jegyzeteit. 2. Változatok A) A gépiraton a következő javítások vannak : 78. lap, írod. és szoc. 18 sor : másfajta anyagot, előbb : másfajta irodalmat 79. lap, 19. sortól 80. lap, 11. sorig szögletes zárójelbe téve s halványan áthúzva piros ceruzával (talán egy másik előadás előkészületeként). 79. lap, 29. sor : előbb : metafizikai alapelvünkkel 81. lap, 42. sor : meggörbülne a világ gyémánttengelye — aláhúzva és bekeretezve. 82. lap, 21. sor: előbb: valóban művet alkotott-e, művet később kihiizva. 83. lap, 20. sor : előbb : a következő két példán 83. lap, 20/21. sor: előbb: Az egyik példánk egyszerű mondat, a másik meg vaskos regény. Később : Az egyik áthúzva, helyette : Első, majd ez is áthúzva s kijavítva a mostani szövegre. 83. lap, 25. sor : előbb : úgy azt jelenti, 84. lap, 10. sor : előbb : társadalmi tartalommal tudta telíteni. 84. lap, 22. sor : előbb : egy meg nem írt költeményből 84. lap, 31. sor: Nyilvánvalóan forradalmár előtt áthúzva: Ez így 85. lap: Az Osztály tartalom . . . kezdetű jegyzet alap aljára később beírva, piros ceruzával. A ,,poeta doctusnak . . kezdetű lapalji jegyzet a lap aljára, ceruzával beírva. 85. lap, 5. sor : előbb : A művészi tartalom 85. lap, 7. sor : Hiszen őszinte és . . . előbb : Mert ellenforradalmár lehet valaki . . . 314