Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila: Cikkek, tanulmányok, vázlatok - József Attila összes művei 3. (Budapest, 1958)

IV. Tanulmánytervek

»agyarok — kézirat) szerint a cikket Szvatkó száinára Gál István szerezte meg. Ugyancsak Szalatnai számol be róla, milyen örömmel olvasták a kis nyilatkozatot Csehszlovákiában. Thomas Mann idézett, a spanyol köztár­saságpártiak mellett írt fontos, fasisztaellenes cikke : Utószó (1937. IV. köt. 2. füzet, 1937 márc., 97—102. 1.). A kis cikket a JA irodalom nem tárgyalja. II. MÁSOKKÁ!, EGYÜTT ÍRT PRÓZAI MŰVEK 47. Ki a faluba ! A Múzeumban őrzött példány szövege. — A röpirat címlapján a következő áll: А В ARTHA MIKLÓS TÁRSASÁG FÜZETEI 1. — KI A FALUBA ! — írták : — Fábián Dániel és József Attila. — A Bartha Miklós Társaság kiadása. — Ára 10 fillér. — Törekvés Könyv­nyomdavállalat Hódmezővásárhely, Lehel ucca 1. (G. F. székháza). 7. Szerzősége A röpirat feltüntetett két szerzője közül nyilvánvalóan JA-tól származik a röpirat nagyobbik része. Fábián Dániel szerint egyenesen : ,,a röpirat írója JA volt, az én általam összegyűjtött anyagnak formát ő adott és akkori meggyőződésünket és felfogásunkat hiven fejezi ki... ” (A népies JA — kéziratban). Fábián állítását valószínűsíti a röpirat stílusa is ; legtöbb részében félreérthetetlenül magán viseli JA akkori prózastílusá­nak, sőt egyes helyeken ekkor irt verseinek jellegzetességeit. 2. Keletkezése A röpirat, mint aláírása is jelzi, 1930. május 20-án Hódmezővásár­helyen látott napvilágot. 1930 tavaszán a költő sógora házánál tartózkodott Hódmezővásárhelyen (vö. Bányai László: Négyszemközt JA-val 24 1., Németh Andor: JA é. k., Csillag 1948. április 25. ! stb.). Ugyanott tartóz­kodott Fábián Dániel, akkor a Bartha Miklós Társaság elnöke is ; egy 1930. május 17-én kelt levelében írja Szalatnai Rezsőnek, hogy dolgoznak a röp­­iraton. A röpirat megírása után JA és Fábián Dániel dr. a környéket járják, Makón résztvesznek a Bartha Miklós Társaság alakuló ülésén, regősöket hallgatnak meg. (A Bartha Miklós Társaságról 1. az 5. sz. jegyzetet.) 3. Visszhangja A röpirattal, annak megjelenése után, Kecskeméti György vitatko­zik, a Századunkban folyó A magyar intellektuális ifjúság vitához írt, A magyar ifjúság problémájához c. hozzászólásában (Századunk, 1930. 7. sz., 378—403. 1.). ,,A magyar ifjúsági mozgalom alapvető eszméjét ebben foglalhatjuk össze : a magyar népiség, a magyar lélek, magyar szellemi alkat szabaddá, produktívvá es uralkodóvá tétele ; a magyar élet, a magyar államiság átala­kítása a magyar népi géniusz belső törvénye szerint. Ez a törekvés a mozga­lom szellemi magva, természetes korroláriuma pedig a paraszti rend minde­nek fölé helyezése, szociális, politikai célkitűzésében. 422

Next