Szántó Miklós: Életmód, művelődés, szabadidő (Budapest, 1967)

Életmód-vizsgálat két angyalföldi lakótelepen

Galilei élete, Oedipus király, Néma levente, Hamlet, de jóval több látogatója akadt a Banditák, Budai kaland, Doktorkisasszony, Halló nagyvilág, Házibuli és hasonló jellegű daraboknak. A válaszokból arra következtetünk, hogy a megkérdezetteket a színdarab ki­választásában nagymértékben befolyásolja a színház földrajzi közelsége, ettől eltekintve azonban mind a könnyű, mind a komoly műfajú daraboknak megvan a maga közönsége. A felsorolt darabok Budapesten a vizsgálatot megelőző három hónapban műsorra tűzött teljes repertoárt felölelik, vagyis kitűnik, hogy a mű­sorpolitika milyen nagymértékben meghatározza a darabok kiválasztását és különösen azt, milyen nagy befolyása van egy munkáslakótelep közelében levő színház műsorpolitikájának a munkások kulturális szórakozásának színvonalára. Fontos és pozitív jelenségnek tartjuk a 32 operalátogatást, ezek többsége bér­leti est volt. Arra a kérdésre: hogyan választják ki a megnézendő színdarabot, a megkér­dezettek majd háromnegyed része válaszolt, legtöbben egy választ adtak, néhá­­nyan kettőt. Négy jelentős választípus domborodott ki a feleletekből: a barátok, a közönségszervező, az újság a három legfontosabb és körülbelül azonos súlyú, a kiválasztást befolyásoló tényező, a negyedik, de ennél jóval kisebb jelentőségű szempont: a fellépő színészek. A férfiak nagyobb mértékben befolyásoltatják magukat az újságokban olvasott kritikák, közlemények által, a nők pedig elsősorban baráti körükre hallgatva választják ki a színdarabot. Egyébként az egyes foglalkozáscsoportok és korcso­portok között e téren nem mutatkozik lényeges különbség. Érdekes, milyen kevesen említették — mindössze hárman —, hogy a plakát hatással van a szín­házlátogatásukra. Csak mint módszertani tanulságot kívánjuk megemlíteni, hogy az egyik jelentős indokra: a színház közelségére mindössze ketten hivat­koztak. Ez a választípus ugyanis nem volt előnyomtatva és az emberek maguk­tól nem gondoltak rá. Ugyanakkor viszont a legtöbbet látogatott színdarabok listája ékesen bizonyítja, hogy a közelben levő József Attila Színházban játszott darabokat milyen nagy mértékben favorizálták a Tizenháromház lakói. A Tomori-telepen a színházlátogatás mértéke nagyjából azonos a Tizenhárom­­ház-belivel, és az egy látogatóra eső darabok száma itt is valamivel meghaladja a kettőt. A 122 darabból 32 az opera. A 20 éven aluliak körében a színházlátogatás határozottan gyakoribb, mint később és az 50 éven felülieknél határozottan ala­csonyabb, mint 29 és 49 között. A férfiak és nők színházlátogatásának mértéke nagyjából azonos. A megnézett színdarabok közül első helyen a Hamlet áll 10 említéssel, majd Az igazság házhoz jön 4, és a Mindent a mamáért 4 említéssel szerepelnek. A fel­sorolt darabok között a komoly és könnyű műfaj egyaránt megtalálhatók. Ez alkalommal is elmondhatjuk, hogy a vizsgálat időpontját megelőző repertoár szinte maradéktalanul képviselve van. A József Attila Színház műsorára tűzött darabok szerepe nem domborodik ki oly mértékben, mint a Tizenháromházban, ami annak is tulajdonítható, hogy 116

Next