Szántó Miklós: Munkaidő-csökkentés és életmód - Szociológiai tanulmányok 14. (Budapest, 1974)

VI. Néhány elméleti következtetés

adják a tsz-melléküzemek, a szolgáltatás munkáskádereit. A villanyszerelők, lakatosok, rádió és tv-műszerészek nagy há­nyada végzi ismeretségi körében a javító-ellátó munkát. Sokan vállalnak közülük másodállást. A szolgáltatás konjunktúrája miatt jövedelmük gyorsan nő. Ennél a rétegnél viszonylag gya­kori a „fitogtató fogyasztás”: olyan javak birtoklása, amelyek egy vágyott, magasabbnak tartott társadalmi csoportba való bejutás, a befutottság jelképei. Életmódjuk a vezető szellemiek fogyasztási és magatartásmintáit követi. Gyermekeikből értel­miségit akarnak nevelni. A rétegre jellemző egy közepesen igényes fogyasztó-élvező jellegű életmód. 6. A felszabadulás előtt gyakori volt az a munkástípus, amely kiegyezett a tőkés rendszerrel, felfelé törekedett, nyug­díjas foglalkozást igyekezett találni: „hol lehet altiszt, azt kutatja”, írta erről a rétegről József Attila. Gyermekeit polgá­riba járatta, kihasznált minden alkalmat, hogy belőlük tisztvi­selőt faragjon. Válság idején radikalizálódtak, de könnyebben elérte őket a jobboldali demagógia is. Ez a réteg megvan ma is: inkább betanított és városi segédmunkások. Vannak köztük deklasszáltak is. Alapjában véve kiegyeztek a szocialista rend­szerrel. Míg azonban ezelőtt tisztában voltak azzal, hogy a szor­galom, a munkafegyelem volt létbiztonságuk alapja, mely nélkül az állandó munkánélküliség fenyegette őket, ma tudják, hogy munkaerőhiány van, és a szocialista rendszer a teljes foglalkoztatottságra törekszik. Ezért, ha tehetik, nem dolgoznak keményen, erejüket üzemen kívüli pénzkeresésre tartalékol­ják. A gyári munkának nincs presztízse közöttük. Az utóbbi években sokat gyarapodtak. Álmuk a tisztviselőiét. 7. A felszabadulás előtt a deklasszált munkás — általában — valaha önálló kisiparos vagy tisztviselő volt. (A „deklasszált” fogalmilag azt jelenti, hogy a társadalmi ranglétra magasabb fokain elhelyezkedők, a hatalom és ennek megfelelően a tekintély és a jövedelem-megszerzés lehetőségeinek szempont­205

Next