Szentes Tamás et al. (szerk.): Fejlődés, versenyképesség, globalizáció II. (Budapest, 2006)
Negyedik rész: Néhány általános következtetés és a gazdaságpolitika számára megfogalmazható tanulság
sokat tett ezen a területen). A társadalom, és kiemelten a vidék internet-ellátottságának radikális növelése elengedhetetlen feltétele a versenyképes gazdaságnak. Előnyei az intézmények oldalán mindenekelőtt az adminisztrációs és pénzügyi teendők, valamint a tájékozódás területein jelentkeznek, míg a társadalom oldalán a tájékozódás mellett a távfoglalkoztatás lehetőségeinek (és ezen keresztül a vidék népességmegtartó erejének) növelését szolgálják. (Úgy tűnik, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszüntetésével ez a terület sajnálatos módon intézményileg már nem tekinthető kiemeltnek, minthogy annak menedzselése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik részfeladatává vált.) A közlekedési infrastruktúra fejlesztése mind a befektetői, mind a munkavállalói mobilitás szempontjából fontos, de ki kell emelni a Magyarországon áthúzódó három európai tranzitfolyosó kihasználásából nyerhető előnyöket is (amely tranzit szerepet egyébként a légiforgalmi fogadókapacitás fokozása terén is erősíteni kellene). Emellett a vidéki területek jobb elérhetősége érdekében a közúti infrastruktúra-fejlesztésekre az eddigieknél nagyobb figyelmet kellene fordítani, minthogy ez a terület nem kapott kellő hangsúlyt az első NFT-ben (még akkor sem, ha a Kohéziós Alapból megvalósuló, még az ISPA keretében indított fejlesztések jelentősége vitathatatlan). A vállalkozások ösztönzése-segítése terén válik leginkább nyilvánvalóvá a fejlesztéspolitikának a gazdaságpolitikával való összefüggése és e kettő közötti összhang szükségessége. Hiába kerülnek ugyanis kiírásra jobbnál jobb vállalkozásfejlesztő és beruházásösztönző pályázatok, ha közben a költségvetési túlköltekezés, a nyugdíjrendszer alacsony foglalkoztatottságból és kedvezőtlen társadalmi korösszetételből fakadó problémái, valamint az egészségügy reformjának a halogatása miatt a vállalkozások terhei (az állami elvonások) túl magasak maradnak. Ez a körülmény a nagyvállalatokat a kedvezőbb adórendszerü országok irányába taszítja, a jellemzően alacsony tőkéjű, sok esetben hitelekből finanszírozott kis- és középvállalkozások jövedelemszerző képességét pedig jelentékenyen csökkenti. Hasonlóképpen a hazai valuta árfolyamának jelentősebb romlása is kedvezőtlen hatású az import drágulása révén nemcsak a hazai fogyasztók szempontjából, hanem számos gazdasági ágazatunknak, sőt az exportra termelés jelentős részének nagyon magas importigényessége miatt a hazai cégek versenyképességére nézve is, amit még súlyosbít az infláció megfékezésére szolgáló restriktiv monetáris politika hiteldrágító hatása. A második Nemzeti Fejlesztési Terv szövegtervezete kiemelt célokként jelölte meg az alábbiakat: — versenyképes termékek, szolgáltatások, technológiák létrehozása, az ötlet piacra vitelével, a kutatások hasznosulásával;- a gazdaság dualitásának oldása, a KKV-k felzárkóztatása; 281