Szerdahelyi István - Juhász Ildikó (szerk.): Világirodalmi lexikon 17. Vie–Y (Budapest, 1994)
W - Wolkers, Jan
WOLKE zó szótagszámú sorok, változó ritmus jellemzi, s mindez gondolati gazdagsággal, merész metaforákkal, konkrét képekkel és egzotikus zeneiséggel párosulva közvetlen, szuggesztív hatást kelt, amelyet még fokoz a versek epikai kicsengése, mindenekelőtt a tipikusan wolkeri hangvételű balladákban. ,,A líra állapot, az epika tett" vallotta, és ennek megfelelően még a leglíraibb verseit is epikusán színezte. O Költészete esztétikai sajátosságaival magyarázható egyrészt erős hatása az 1920-as években induló költők nagy részére, másrészt rendkívüli népszerűsége és mindmáig tapasztalható kedveltsége, különösen az ifjúság körében. O Prózája messze mögötte marad költészetének; drámakísérletei sikertelenek maradtak, csupán meséi állták ki az idő próbáját, sőt úttörő szerepet töltöttek be azzal, hogy cselekményük a jelenben és a mindennapi életben játszódik; hőseik, egy kivétellel kisemberek, akiket a gyerekek maguk körül látnak. így váltak ezek a mesék a Capekfivérek modern meséinek előképévé. Sok versét József A. és Gábor A. fordította magyarra. O Gyűjt, kiad.: Spisy 1—4. ('írásai', 1 4. köt., 1924—1954). O Magyarul még: 1 elb. (n. n., 100%, 1928, 2.); 6 vers (József A., Cseh és Szlovák Költők Antológiája, 1936); 7 vers (Dénes E., Petneházy F., Palotai Boris, Szlovenszkói magyar írók antológiája, 3. köt., 1937); 1 elb. (Szalatnai R., uo.); 3 vers (Farkas J., ISZ, 1959, 1.); Válogatott versek. A modern cseh líra kincsesháza (József A., Szabó L., Weöres S. stb., 1959); Huszonnégy évet élt (vál. versek, Monoszlóy M. D., 1961); 3 vers (Somlyó Gy., Szélrózsa TI., anto., 1965); 6 vers (Rab Zsuzsa, Dobok és fuvolák, 1966); 5 vers (Garai G., Szabadkikötő, 1966); 1 tan. (Sárkány Éva, A szocialista realizmus, 1970); Ballada az álomról (vál. versek, Garai G., Rab Zsuzsa, Somlyó Gy. stb., 1974); 4 vers (Eörsi I., Ruhapróba, anto., 1975); 3 vers (Rácz O., Csillagsugárzás, anto., 1978); 18 vers (Zádor A., Rab Zsuzsa, Garai G., Cseh költők antológiája, 1980); 1 tan. (Sárkány Éva, Ars poeticák a XX. századból, anto., 1982); 1 elb. (Zádor A., Pontyok a Wehrmachtnak, anto., 1986); 6 vers (Somlyó Gy., József A., Garai G., XX. századi cseh és szlovák költészet, 1986). O írod.: V. Nezval: Wolker (1925); Z. Kalista: Kamarád Wolker (1933); L. Kratochvíl: Wolker a Nezval (1936); Z. Wolkerová: Jifí Wolker ve vzpomínkách své matky (1937); Kovács E.: József Attila és Jifí Wolker (Irodalomtörténet, 1949); Angyal E.: Jifí Wolker (Tiszatáj, 1951, 2.); A. M. Pisa—J. Mukafovsky—B. Tomcík—V. Závada: Jifí Wolker — pfíklad nasí poezie (1954); Kovács E.: Wolker és a cseh proletár költészet (Csillag, 1955, 7.); Dobossy L.: Jifí Wolker és József Attila (ISZ, 1964, 9.); P. Blazícek: Modernség és hagyományőrzés Jifí Wolker költészetében (Hel, 1964, 2—3.); Dobossy L.: Vendég áll a házhoz (1965); Mezei A.: Tiszta szép emberségért. Vallomás Wolkerről (Nagyv, 1966, 8.); Garai G.: Miért szép a Vendég áll a házhoz? (Meghitt találkozások, 1969); Dobossy L.: Wolker (A középeurópai ember, 1973); Jaroslava Pasiaková: Jifí Wolker portréjához (ISZ, 1974, 6.); uő: József Attila és Jifí Wolker lírájának párhuzamai (uo., 1988, 4.). Zádor András Wolkers [volkerszj, Jan (Oegstgeest, 1925. okt. 26.—): holland író, képzőművész. Fiatalkorában különböző helyeken dolgozott, volt állatgondozó, kifutófiú és kertész. 1943-ban Leidenben bujkált, majd az ottani festőakadémiára járt. 1946-ban beiratkozott a hágai képzőművészeti főiskolára, majd 1949 és 1953 között Amszterdamban szobrászatot tanult. 1957-ben állami ösztöndíjjal egy évig Franciao.-ban folytatta tanulmányait. íróként 1957-ben debütált különböző irodalmi lapokban, 1961-ben jelentek meg könyvformában elbeszélései Serpentina's petticoat ('Serpentina alsószoknyája') c. 1963-ban mutatták be De Bábel ('Bábel') c. színdarabját. 1981-ben rendezték első nagy képzőművészeti kiállítását. 1982-ben Constantin Huygensdíj&t kapott életművéért, de a kitüntetést nem fogadta el. Első műveiben még jelentős szerepet játszik a Biblia. Terug naar Oegstgeest (1965: Gera Judit, A halál árnyékának völgye, 1981) c. önéletrajzi jellegű regényében leszámol kálvinista neveltetésével. E regénye után Wolkers elkötelezett művésszé vált, műveinek témája antikapitalista, antikolonialista színezetet öltött. De Turks fr/Uit ('Török gyümölcs', 1969, film: P. Verhoeven, Hollandia, 1973) c. regénye nagy vihart kavart Hollandiában nyílt és korlátlan szexualitása, nyers stílusa miatt. Témája az idillikus szerelem megromlása. Wolkers műveiben a halál nem a bibliai értelemben vett megváltás, s az élet nem a siralom völgye, hanem a halál a tényleges vég. O Egyéb fő művei: Kort Amerikaans ('Rövid amerikai', reg., 1962); Gesponnen suiker ('Vattacukor', elb.'-ek, 1963); Een roos van vlees ('Húsrózsa', reg., 1963); Groeten van Rottumerplaat ('Üdvözlet a lakatlan Rottumerszigetről', napló, 1971); Werkkleding ('Munkaruha', önéletr., 1971); De walgvogel ('A dodó', reg., 1974); De kus ('A csók', reg., 1977); Gifsla ('Mérges 41* 643